Keresés eredménye | Számviteli Levelek

21 cikk rendezése:

1. cikk / 21 Ingyenes pénzeszközátadás társaságok között

Kérdés:

1. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, mindkét cég a kiva hatálya alá tartozik. Az egyik társaság likviditási, finanszírozási célból ingyenes pénzeszközátadást teljesít a másik társaság felé 2023-ban. Van-e bármelyik társaságnak:
– adóalap-növelési kötelezettsége,
– illetékfizetési kötelezettsége, illetve
– bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé?
2. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, a kiva hatálya alá tartozó adóalany ingyenes pénzeszközátadást teljesít, vagy követelést enged el a társasági adó hatálya alá tartozó cégnek. Van-e bármelyik társaságnak adóalap-növelési, illetékfizetési kötelezettsége?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

2. cikk / 21 Devizás követelés beszámítása forinttartozásba

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2022-es üzleti évben a tulajdonosok (gazdasági társaságok) tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításáról döntöttek. A jegyzett tőke leszállítását a cégbíróság bejegyezte. A tulajdonos részére előírt tőkeleszállításból származó visszafizetendő rövid lejáratú kötelezettség összege 30 millió forint. A tulajdonos a tőkeleszállítást követően úgy döntött, hogy a társaság egyik üzletrészét megvásárolja a leányvállalatától. Az üzletrész adásvételi szerződése alapján a kft.-nek követelése keletkezett a tulajdonosok felé 62.000 euró összegben. A kft. a banki utalási költségek megtakarítása miatt megállapodást kötött az adásvételi szerződésből származó 62 ezer euró kompenzálására a 30 millió forint jegyzett-tőke-leszállításból származó forintos kötelezettségében. A kft.-nél a 62.000 eurós követelés a szerződés napján érvényes MNB-árfolyam alkalmazásával került könyvelésre, amelynek fizetési határideje lejárt. Milyen forintértéken kell (milyen árfolyam alkalmazásával) kompenzálni a 62.000 euró követelést a rövid lejáratú, forintban fennálló kötelezettséggel szemben? Három válasz lehet: 1. Véleményünk szerint alkalmazható a beszámításra vonatkozó dokumentum aláírásának dátumán érvényes MNB-árfolyam az átszámításhoz. 2. Esetleg az a megoldás is elfogadható, amely szerint a követelés könyvelt forintösszegét össze lehet vezetni a forintkötelezettség összegével, nem szükséges az aktuális árfolyam alkalmazása, mivel a devizás követelés kivezetését a könyv szerinti értéken kell elvégezni. 3. Egyes kollégák véleménye szerint hasonlóan kell eljárnunk, mint a forintos kötelezettség euróban történő átutalásánál, vagyis hogy a saját bank eladási árfolyamán kell átszámítani a forintkötelezettséget euróra, amelyből annyi eurót kell kompenzálni, amennyi az eurókövetelés összege, a kompenzálást követően fennmaradó forintösszeget utalással kell rendezni. Kérjük, szíveskedjenek megadni, hogy szakmai véleményüket milyen számviteli törvényi előírással tudják alátámasztani!

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

3. cikk / 21 Kölcsön kompenzálása osztalékkal

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

4. cikk / 21 Adómentes termékértékesítés előlege, végszámlája – mikrogazdálkodó

Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

5. cikk / 21 Devizás tételek könyvelése év végén

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

6. cikk / 21 Behajtási költségátalány beszámítása

Kérdés: Mi a teendő a kompenzáláskor, ha mindkét számla késedelembe esett (eltérő napon), és még nem mondtak le a behajtási költségátalányról? Mivel a kompenzálás kiegyenlítésnek minősül, és először a költségeket kell kiegyenlíteni, könnyen előfordulhat, hogy az árfolyamváltozás hatására az egyik oldalon egyenleg (fizetetlen rész a számlából) marad.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

7. cikk / 21 Behajtási költségátalány számlakésedelem, kompenzálás esetén

Kérdés: A Ptk. hatályos előírása szerint a gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összeget fizetni a számla jogosultjának behajtási költségátalányként, ha határidőben nem tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek. Esetenként a számla később érkezik, mint az azon feltüntetett fizetési határidő, de a kézhezvételtől számított három napon belül kiegyenlítjük azokat. Az ilyen számlák beletartoznak a késedelmes fizetésbe? Több céggel kompenzációs levéllel vezetjük össze a szállítói tartozást és a vevőkövetelést. A kompenzáció időpontja eltér a számlán feltüntetett fizetési határidőtől. Az ilyen összevezetett számlák késedelmes fizetésnek minősülnek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

8. cikk / 21 Költségátalány elszámolásáról

Kérdés: A költségátalányról már több véleményt olvastam. Örömmel venném, ha össze lehetne foglalni, hogy azt kinek, mikor kell könyvelnie, előírnia, ennek mi a bizonylata, az adóalapra hatással lehet-e? Ha nem állítanak ki róla bizonylatot, bizonylat hiányában kell-e akár a vevőnek, akár a jogosultnak könyvelnie, adóalapot módosítania?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

9. cikk / 21 Késedelmi kamatról lemondás

Kérdés:

A NAV 2014. augusztus 7-én közzétett tájékoztatása rendezi a behajtási költségátalány elszámolására vonatkozó polgári jogi, adójogi és számviteli rendelkezéseket. Eszerint a jogosult a behajtási költségátalányról lemondhat. A késedelmi kamat tekintetében is van lehetőség annak a lemondására és a behajtási költségátalányra vonatkozó elszámolási szabályok alkalmazására?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

10. cikk / 21 Behajtási költségátalányról lemondás

Kérdés:

A NAV állásfoglalása szerint a behajtási költségátalány rendkívüli bevételnek minősül, ha a jogosult eltekint attól, az Önök válaszában az elengedett kötelezettség az egyéb ráfordítást csökkenti. Ezt 2014. 01. 01-től kell alkalmazni. Melyik megoldás a helyes? Minden esetben írásban kell lemondania a jogosultnak? Eddig egyetlen ügyfelünktől sem kaptunk ilyen levelet. Mi sem küldtünk a vevőinknek. Ezt sürgősen pótolni kell?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.