7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Vagyonkezelésbe vett önkormányzati tárgyi eszközök visszaadása
Kérdés: A zrt. vagyonkezelésbe vett több önkormányzat megbízásából a gesztorönkormányzattól tárgyi eszközöket, amelyet a zrt. könyveiben szerepeltet, és évenként a számviteli törvénynek megfelelően amortizációt számol el a költségek terhére (az összeg jelentősen eltér a Tao-tv. szerinti amortizáció összegétől, jelentősen nagyobb használatiidő-megállapítás történt]. Az amortizáció összegének megfelelő összegű pótlási alapot képez, amelyet elkülönített bankszámlán kezel, és végzi a szükséges felújításokat, pótlásokat az eszközökön. Jelenleg is van képzett, de fel nem használt összeg. A működéssel kapcsolatosan jelentős vevői kintlévőség szerepel a könyvekben. Az eszközök forrását képezi az átadáskori bruttó értéknek megfelelő összegű hosszú lejáratú kötelezettség. Döntés-előkészítés van folyamatban az eszközök visszaadása tárgyában a tulajdonos önkormányzatok számára. Az átadáshoz kapcsolódóan vagyonértékelés van folyamatban a tulajdonos önkormányzat részéről. Könyvelendő, hogy az egyes vagyonelemek visszaadása hogyan vezethető ki a könyvekből? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti nettó érték különbözete társaságiadó-alapot módosító tétel? A vevőállomány kivezetése szintén adóalapot növelő tétel? Hogyan szüntethető meg a hosszú lejáratú kötelezettség összege? Amennyiben egyéb bevétel, a társaságiadó-alapot befolyásolja? Az eszközök és kötelezettségek megszüntetése után egyenleg nem maradhat a tranzakciók során?
2. cikk / 7 Egyéni vállalkozó követelésének elengedése
Kérdés: Az egyéni vállalkozónak a kft. (amely kapcsolt vállalkozása) tartozik 22.000.000 forinttal. A kft. ezt az összeget nem tudja visszafizetni. Amennyiben az egyéni vállalkozó lemond ennek a megfizetéséről, ez az egyéni vállalkozónál költség, majd adóalap-növelő? Tehát a személyi jövedelemadót kinullázza?
3. cikk / 7 Felszámolásnál be nem jelentett követelés
Kérdés: "A" kft. vevő-szállító kapcsolatból eredő követeléssel rendelkezett "B" kft.-vel szemben. "B" kft. ellen harmadik fél felszámolási eljárást kezdeményezett. Ismereteink szerint a "B" kft. által összeállított, a felszámolást megelőző tevékenységet lezáró mérlegben "A" kft. követelése szerepelt. A felszámolási eljárás során "A" kft. nem jelentkezett be hitelezőként, a nyilvántartásba vétel feltételeként meghatározott díjat nem fizette be. "A" kft. a felszámoló írásbeli igazolásával, mely szerint nincs fedezet a követelésére, nem rendelkezik. A felszámolási eljárás törvényszéki végzés alapján egyezséggel zárult, "B" kft. felszámolására nem került sor. A felszámolás zárómérlegében "A" kft. követelése nem szerepel. Az érintett követelésre értékvesztést nem számolt el. Amennyiben "A" kft. a könyveiben szereplő követelést egyéb ráfordításként kivezeti, ez a tétel társaságiadóalap-növelőnek minősül?
4. cikk / 7 Megszűnő cégből ingatlanrész
Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
5. cikk / 7 Kötelezettségekre képzett céltartalék nagysága
Kérdés: A jövőben felmerülő garanciális kötelezettségekre képzett céltartaléknak van-e maximált értéke? A vállalkozás építőipari tevékenységet végez. A vállalkozási szerződésben garanciális költségekre visszatartásban állapodtak meg, de a visszatartás összege előreláthatóan – az időjárási viszonyoktól függően – nem fogja fedezni a garanciálisan elvégzendő szolgáltatás összegét. Év végén milyen összeget kell (lehet) elhatárolni? Milyen dokumentumokkal kell mindezt alátámasztani?
6. cikk / 7 Parkolási pótdíj elszámolása, adózása
Kérdés: Személygépkocsijaink után a cégautóadót megfizetjük. A parkolási társaságok fizetési felszólítása alapján pótdíjfizetési kötelezettségünk van. A fizetési felszólítás elegendő bizonylat-e a könyveléshez, a kifizetett pótdíj milyen költségnek minősül, növeli-e a társasági adó alapját?
7. cikk / 7 Engedményezett követelés – elengedett követelés?
Kérdés: Nem értékvesztett követelés könyv szerinti érték alatti engedményezése (értékesítése) minősülhet-e elengedett követelésnek, vagy a nem ésszerű gazdálkodás miatti adóalap-növelőnek?