Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül a díjat fizető társaság jogosult (visszavásárlási lehetőség), akkor a fizetett biztosítási díjat a biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni. Amikor a biztosító fizet, a fizetett összeggel a követelés összegét kell csökkenteni, a különbözet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Barterüzlettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?
Részlet a válaszából: […] ...ezt – a számla alapján – a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni;– az ügylet lezárásakor az egymással szembeni követeléseket és kötelezettségeket (mivel egyező az összegük) össze kell vezetni, pénzügyileg rendezendő követelés-kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Utólag adott/kapott engedmény mértéke

Kérdés: A 2010. 07. 14-én megjelent APEH adózási információk között "Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től" állásfoglalás szerint mind a skontónál, mind az utólag kapott engedménynél hasonló módon kell eljárni, ha a kapott kedvezmény meghaladja a késedelmi kamat mértékét. Társaságunknál mindkét típusú engedmény előfordul, és mindkét esetben előfordul az is, hogy a késedelmi kamatnál nagyobb engedményt kapunk. Társaságunk ad is ilyen engedményeket. Az APEH-közleményben leírtak nem teljesen érthetők számomra. Hogyan is kell 2010. január 1-jétől kezelni a számvitelben és különösen a társasági adónál az engedményeket?
Részlet a válaszából: […] ...adott összegét a pénzügyiműveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni a pénzügyi rendezéskor akötelezettségekkel, illetve a követelésekkel szemben.Amennyiben a kapott/adott engedmény több, mint a késedelmikamattal arányos összeg, a számviteli elő­írásokból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Áfa alapja skontó esetén

Kérdés: Társaságunk – bizonyos beruházási szállítóival kötött szerződés alapján – az egyes beruházások tekintetében a kapott számlák ellenértékéből skontó levonására jogosult, amennyiben a számla összegét egy bizonyos határidőn belül kiegyenlíti. Értelmezésünk szerint a skontót az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel adják, így nem módosítja a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás áfaalapját. A skontóval történő engedmény adása esetén a számlázott érték nem változik, így nem kell a skontó értékével a beruházás értékét módosítani. Helyesen értelmezi társaságunk a jogszabály idevonatkozó részeit? Mi dönti el, hogy a skontó esetében kell-e az áfaalapot csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] ...számításba vételére vonatkozó előírásai askontó esetében nem alkalmazandók.A skontó valójában sajátosan értelmezett elengedettkövetelés, illetve elengedett kötelezettség, amelyet a számviteli törvénybenmeghatározott feltételek mellett az elengedett követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.