Engedményezés és a beszámítás elfogadása

Kérdés: A számvitelre szakosodott bt. számviteli szolgáltatást nyújtott a kft. számára. Amikor kiderült, hogy a bt. nem az elvárható színvonalon teljesítette számviteli és adózási tevékenységét, a vállalkozási szerződést felbontották. Korábban a kft. a bt. alkalmazott tagjának és egy másik alkalmazottjának munkáltatói kölcsönt nyújtott. Amikor esedékessé vált a munkáltatói kölcsön visszafizetése, a bt. nagy összegű számlákat nyújtott be előző időszakokban teljesített állítólagos szolgálatairól. A benyújtott számlák jogosságát a kft. nem ismerte el, a számlákat visszaküldte. A bt. azonban már ezt megelőzően az összes követelését engedményezte a munkáltatói kölcsönt felvett magánszemélyekre. Ők közölték, hogy ezt az összeget a munkáltatói kölcsön miatti tartozásuk teljesítésébe beszámították. Az előbbiek szerinti engedményezés és beszámítás jogszerűnek tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem tekinthető jogszerűnek!A hatályos Ptk. szerint a jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). Arra, hogy a jogosultnak van-e (a bt.-nek lehet-e) követelése, amit átruház, az Szt. 29. §-ának (1) bekezdése ad választ....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Tagi kölcsön elengedésének könyvelése

Kérdés: A bt. a tagi kölcsönt visszafizetni nem tudja. Ha a tulajdonos elengedi, hogyan kell könyvelni? Le kell adózni? 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani, de hogyan kell ezt könyvelni? Az elengedett tagi kölcsönt csökkentő és növelő tételként is ki kell mutatni? Ez csak 2008-ban igaz, máskor nem?
Részlet a válaszából: […] ...a bt. tulajdonosa elengedi követelését, azaz a tagikölcsönt nem kell visszafizetni, akkor az írásban elengedett tagi kölcsönt azSzt. hatálya alá tartozó bt.-nél rendkívüli bevételként kell elszámolni (T 4792- K 9893). A magánszemély tulajdonos által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, és ebből következően áfafizetési kötelezettség is terheli (amelyet – ha az átvevő azt nem téríti meg – elengedett követelésként kell a rendkívüli ráfordítások között elszámolni). Ez utóbbi elszámolás feltétele, hogy az így átadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.