Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségekért elévülési időn belül korlátlanul és egyetemlegesen felel. Az alapítás az egyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.A volt egyéni vállalkozó főszabály szerint a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Munkagép használatba adása keretszerződés keretében

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszából: […] ...ki, amely számla tartalmazza a kamatot áfa nélkül, áfával a törlesztőrészletet. A lízingdíjról kibocsátott számlát az ügyfél követelésként, a gazda kötelezettségként mutatja ki.Ez után lehet kitérni a tulajdonjog szerződés szerinti megszerzése feltételeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Feles bérleti szerződés magánszeméllyel

Kérdés: A társaságnak feles bérleti szerződése van adószámos magánszeméllyel. A bérleti szerződés alapján a földhasználat fejében átadott termékmennyiség adózási, számviteli elszámolása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A szerződés rögzíti: az adott földön megtermelt termény 15 százaléka a bérleti díj. A bérleti díj fejében terményt kap a bérbeadó, a megkapott terményt értékesíti.
Részlet a válaszából: […] ...kell a magánszemély felé az áfa felszámításával (T 311 – K 91-92, 467). Ezt követően a társaság a magánszeméllyel szembeni követelését és kötelezettségét összevezeti (T 454 – K 311), mivel azok azonos összegűek. A magánszemély a bérbeadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...a lízingszerződés futamideje lejárt, akkor – helyes elszámolás mellett -– a lízingbe adónál a 198. Pénzügyi lízing miatti tartós követelés számlának,– a lízingbe vevőnél a 448. Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek számlának nem lehet egyenlege, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Feles bérleti szerződés elszámolása

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...bérbeadó számláz a harmadik fél felé (T 311 – K 91-92, 467 és T 814 – K 261).A fentiekben leírt elszámolás mellett– a bérbeadónak követelése van a bérbevevővel szemben a haszonbér miatt és kötelezettsége a kapott termények piaci értéke összegében, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Devizás számlák áfája

Kérdés: Belföldi árubeszerzést is, az értékesítést is euróban számlázzuk, természetesen áfásan. A számviteli politika szerinti árfolyam a teljesítésnapi MNB-árfolyam. Az áfaalap és az áfa "forintosításához" is használható-e a teljesítésnapi MNB-árfolyam?
Részlet a válaszából: […] ...ez azonban még nem elegendő.A vállalkozó az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése szerint választhatja, hogy a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség szerződés szerinti teljesítésnapjára vonatkozó forintértékének a meghatározásakor a valutát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Visszlízing elszámolása

Kérdés: Cégünk visszlízingszerződést kötött egy lízingcéggel. Hogyan könyvelendő visszlízingbe bevont, már meglévő eszköz lízingcéghez történő számlázása, illetve a lízingcég által visszaszámlázott ugyanezen eszköz, hiszen tárgyieszköz-értékesítés és -vásárlás nem valósul meg?
Részlet a válaszából: […] ...meg, amelyről le is mondhat): T 161 – K 448 (ez esetben nem kerül az áfa felszámításra).A lízingbeadó ezt követően a visszlízing miatti követelés és kötelezettség számlákat összevezeti (T 448 – K 311), különbözet általában a 448. számlán mutatkozik, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] ...választott devizaárfolyamon forintra átszámított összegben (T 317 – K 93). Ez esetben a devizában kapott előleget a devizában fennálló követelés (részbeni) kiegyenlítéseként kell figyelembe venni (T 453 – K 317), az előleg árfolyama és a teljesítéskori...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.