Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...alapján a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó és járulékok bevallása és előírása a magánszeméllyel szembeni követelésként (mivel azt a tárgyjutalom bruttó bekerülési értékéből nem lehet levonni): T 3612 – K 462, 463-1;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Utólag adott engedmény?

Kérdés: A beszállító partnerünkkel kötött szerződés szerint a szállító a megrendelő részére utólagosan adott engedményt biztosít, havonta az egyeztetett nettó kiszállított és kiszámlázott áru alapján. Az utólagosan adott engedmény mértéke a mindenkori havi nettó forgalom 22%-a. A számviteli törvény a vásárolt készlethez utólag adott-kapott engedményt az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás kategóriában nevesíti. Elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg történik. Az így nyújtott engedmény nem kapcsolható konkrét áruszállításhoz, illetve számlához, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik. Elszámolás: a szállító a tárgyhót követő 3. napon a megrendelő felé faxon és levélben elszámolólevelet küld, amely tartalmazza a megállapított utólagos adott/kapott engedmény összegét, küldi az adott időszak beszerzésére vonatkozó forgalmi adatokat és a kibocsátott számlák listáját. Az elfogadott elszámolólevél egy példányát, egyeztetés után, a megrendelő aláírásával ellátva visszaküldi a szállítónak. Az elfogadott elszámolólevél a könyvelés, a pénzügyi nyilvántartás bizonylata is.
Részlet a válaszából: […] ...adott/kapott engedményt nem a pénzügyi rendezéskor kell elszámolni, hanem a szerződésben foglaltak teljesülésének időszakában, az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb kötelezettségekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Kuponok elszámolása

Kérdés: Interneten értékesített, kedvezményes vásárlásra jogosító kuponok számlázási és elszámolási rendjére vonatkozik a kérdés. Az ügylet szereplői: Szolgáltató: a kupon vevője nála váltja be az internetes oldalról kinyomtatott kupont szolgáltatásra, árura. Kuponkibocsátó: a szolgáltatóval történő előzetes megállapodást követően kedvezményes vásárlásra jogosító kuponokat bocsát ki és jelenít meg internetes honlapján, amely 1-2 napig letölthető és vásárolható. Kuponforgalmazó: a kuponkibocsátó internetes oldaláról a vevő által megrendelt kuponokat eladja internetes fizetési rendszerén keresztül a kupon vevőjének, a vevő által átutalt összeg a kuponforgalmazó bankszámlájára folyik be. Kérdések a konstrukcióval kapcsolatosan. Miként és mikor kell a konstrukció egyes szereplőinek az ügyleteket számlázni, bizonylatokkal alátámasztani? Mikor, kinek merül fel áfafizetési kötelezettsége? Kinél, milyen számviteli elszámolást kell végezni? A számlázott jutalék áfás ügyletnek minősül-e? Kuponok értékesítése a forgalmazónál áru értékesítése vagy szolgáltatás nyújtása?
Részlet a válaszából: […] ...áfa nélküli – eladási árat, fizetendő áfakéntaz árengedménnyel csökkentett eladási árban lévő áfát, a kuponkibocsátóvalszemben követelésként az elfogadott (a beszámított) kupon értékét,pénzbevételként (esetleg követelésként) a ténylegesen megfizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Marketingakció árengedménye

Kérdés: Az áramszolgáltató vállalkozás a fogyasztás növelése érdekében 2006. október 1-jétől 2007. április 30-ig meghirdetett marketingakciója keretében lehetővé tette azok számára, akik elektromos sütő-, főző-, fűtőberendezést vásároltak, hogy a névre szóló számla végösszegének 10 százalékát az aktuális havi áramdíjszámla fizetendő összegéből levonják. Hogyan kell elszámolni az áramszolgáltatónál az árbevételt és áfát tartalmazó követelés összegéből a 10 százaléknak megfelelő, pénzügyileg már rendezettnek tekintendő összeget? Kell-e, lehet-e a jövőbeni várható összegre céltartalékot képezni? Milyen adóvonzata van, lehet az akciónak?
Részlet a válaszából: […] ...levont 10 százalék adómentes természetbenijuttatásnak minősül, és ennek megfelelően kell a fogyasztóval szembeni -emiatti – követelés összegét elszámolni: T 559 – K 311. (Természetesen, azelszámolást bizonylatolni kell! Bizonylatként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Pénzforgalmi elszámolás az angol partnerrel

Kérdés: Társaságunkat az angol partner marketing- és értékesítési tevékenység szervezésével, igazgatásával bízta meg. Az angol partner minden magyarországi ügyfelével külön-külön köt szerződést és számol el. A pénzmozgások egyszerűsítése végett az angol cég csak társaságunkkal kívánja a pénzforgalmat lebonyolítani: az Angliából érkező áru ellenértékét a magyar vásárló – háromoldalú megállapodás keretében, forintban – társaságunknak utalná át, minden Magyarországon felmerülő költséget – ideértve a marketinges és egyéb promóciós partnerek számláit és a saját ügynöki jutalékot is – társaságunk egyenlítene ki, és az áru ellenértékéből megmaradó összeget továbbítanánk az angol partner részére. Helyes-e az elképzelésünk? A felmerült költségek továbbszámlázásakor kell-e áfát felszámítanunk az angol partner felé? A behozott áru százalékában meghatározott ügynöki jutalékot terheli-e áfa? Az angol partnernek átutalt összeget az elszámolólevélen kívül más bizonylat is kísérje?
Részlet a válaszából: […] ...az áruadásvételére a magyar vevővel. Ebből az következik, hogy az angol partnerszámláz a magyar vevőjének, és így az angol partner követelést mutat ki amagyar vevővel szemben, a magyar vevő pedig kötelezettséget az angol partnerrelszemben, a számlázott összegben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...az értékesítéskor, az átadáskornem árbevételként, hanem egyéb bevételként kell elszámolni, azeredménykimutatásban kimutatni.A követelésekkel kapcsolatos változásoknál utaltunk rá, azelszámolt értékvesztést év közben nem lehet visszaírni. Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.