Beruházásra adott előleg árfolyam-különbözete

Kérdés: A tárgyi eszköz beszerzési értékét módosítja az aktiválásig felmerült árfolyam-különbözet. Hogyan járunk el helyesen, ha előleget is fizettünk a beruházáshoz kapcsolódóan? Az előleg fizetése a tárgyévet megelőző év október hó, amelyet a fordulónapi árfolyamra átértékelünk. A számla beérkezése a tárgyévben január, kiegyenlítése február. Az eszköz márciusban kerül aktiválásra. Helyesen járunk el, ha az előleg átértékelésekor keletkezett árfolyam-különbözettel korrigáljuk a beruházás értékét már az előző évben, majd ugyanezt tesszük az előleg végszámlába történő beszámításakor (előleg 12. 31-i árfolyamra értékelt összegéhez viszonyítva), illetve a fennmaradt kötelezettség pénzügyi rendezésekor keletkezett árfolyam-különbözettel is?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó devizakötelezettség árfolyam-különbözete lehet a bekerülési (beszerzési) érték része.A beruházásra adott előleget követelésként kell kimutatni (még nem beruházás), a követelés mérlegfordulónapi értékelésekor mutatkozó árfolyam-különbözet az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek

Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
Részlet a válaszából: […] ...leszállításakor a kapott anyagkészletelemek bekerülési értéke a gazdasági társaság által számlázott – áfa nélküli – értéke.A követelés fejében átvett anyagkészletelemek bekerülési értéke a megállapodás szerint számlázott – áfa nélküli – érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. rendelkezik, akövetkezők szerint: A támogatásokelhelyezése a mérlegben: Az igényelt, de még nem teljesített támogatást egyébkövetelésként kell kimutatni az egyéb bevételekkel szemben. Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a költségek(a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] ...nyitótételeinek – előbbiek szerinti – könyvelése (amelynek keretében a várható veszteségekre képzett céltartalékot nem lehet követelések értékét csökkentő tételként könyvelni), az új Szt.-ben előírt átsorolások és átvezetések, mérlegszámlák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.