Minek minősül az árfolyamnyereség alapítványnál?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi elő­írást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?
Részlet a válaszából: […] ...mutatkozó nyereségjellegű árfolyam-különbözetet is.Az alapítvány esetében nehezen képzelhető el, hogy devizában kimutatott követelése legyen (a devizakövetelés jellemzően értékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik, amelyek viszont jellemzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Kölcsönadott anyag elszámolása

Kérdés: Két kft. szerződést kíván kötni egymással anyag (készlet) kölcsönadásának tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönkapott anyagot felhasználja a tevékenysége során, terméket állíttat elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben kikötött időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaság részére ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Lehet-e a kölcsönkapott anyagot átvételkor csak a 0. Számlaosztályban nyilvántartani a visszaadásig? Lehet-e ezt kölcsönként kezelni? Számlázni kell-e az átvett készlet értékét az átadó cégnek? Mi a helyzet az áfával?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni (T 8714 – K 21-22), mint az értékpapír kölcsönbeadásakor;– a kölcsönbe adott anyagok kölcsönszerződés szerinti értéken követeléskénti állományba vétele a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben (T 368 – K 9738);– amennyiben a kölcsönbe adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Devizaalapú lízing átértékelése

Kérdés: Olyan lízingjeim vannak, ahol előre meghatározottak a törlesztőrészletek. Ugyanakkor nem kapok számlát, csak akkor, ha valami ügyviteli költség merül fel, illetve az árfolyamváltozásról kapok értesítést. A lízing értékét euróban számították, de forintban kell fizetni. Mi a teendő 2011. év végével? Be kell kérni a lízingbe adótól egy devizára szóló egyenlegközlőt a fordulónapra? Mi történik, ha nem küldi meg? Ha kapok devizaösszeget, akkor azt a szerződéskori és a 2011. 12. 31-i árfolyam különbözetével szorzom? Ez az árfolyam-különbözet? Hogyan történik 2012-ben a törlesztés? Korábbi közlés alapján vettem figyelembe a tőkét és a kamatot, külön értesítés alapján pedig az árfolyam-különbözetet. Most átértékelődik a tartozás, használhatom a korábbi adatközlést? Mi az értelme mindennek? Eddig nem törődtünk a devizaértékkel, hiszen forintot vettünk fel. A tartós bérletet, ha jól érzékelem, nem kell átértékelni?
Részlet a válaszából: […] ...az árfolyam-különbözet.A lízingbe adónak és a lízingbe vevőnek a mérlegkészítésidőszakában egyeztetnie kell a lízinggel kapcsolatos követelését, illetvekötelezettségét azért, hogy a mérleget alátámasztó leltárba ugyanazondevizaérték alapján kerüljön be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Értékpapírok nyilvántartása, kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Befektetési szolgáltatási szerződést kötöttünk "A" értékpapír zrt.-vel. A dematerializált értékpapírokat a zrt. az ügyfélszámla részét képező értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli. Az ügylet tárgyát képező értékpapírokkal, illetve a fizetendő ellenértékkel, díjakkal az ügyfélszámlát megterheli. Negyedévente a számlakivonaton szerepel az eladott részvények mennyisége, pénzszámla névjelöléssel a különböző díjfizetések összege, átvezetési díjak, késedelmi pótlékok. A számlakivonaton szerepel, hogy az számlának minősül. Az ügyfélszámlát vagy annak pénzszámla részének forgalmát hol kell vezetni?
Részlet a válaszából: […] ...betétszámlával szemben kell kivezetni (T 478 – K 384).Amennyiben az értékpapírokat a zrt. értékesíti, az eladásiárat – mint követelést – indokolt a zrt.-vel szembeni kötelezettségszámlaTartozik oldalára könyvelni (T 478 – K 975). Ha a zrt. ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Devizaalapú lízingszerződés

Kérdés: Cégünk 2006 augusztusában targonca vásárlására lízingszerződést kötött. A lízingszerződés szerint a lízingelt targonca beszerzési ára 8850 eurónak megfelelő forintösszeg, a futamidő 24 hónap. A törlesztőrészletekről törlesztőtervet kaptunk CHF-ben, amelyben a tőke és a kamat is CHF-ben szerepel. A lízingcég a targoncáról kiállított számla minden tételét forintban tüntette fel. A targonca átvétele után kapott bizonylaton a beszerzés nettó értéke 14 028,12 CHF-nek megfelelő forint. A havi díjról bekérő levelet kapunk, amelyen a lízingcég közli a törlesztést, a kamatot, az árfolyam-különbözetet forintban. A targoncát milyen árfolyamon kell nyilvántartásba venni? A forintban történő törlesztéskor vezetni kell-e a CHF-ben történő tőketörlesztés analitikus nyilvántartását, és milyen árfolyammal számoljak? Keletkezhet-e árfolyam-különbözet? Mivel a vásárláskor kiállított számlán is, a bekérő levélen is minden forintban szerepel, könyvelni is minden tételt forintban könyvelek. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...számla tehát forintban tartalmazza azellenértéket, az eladónál az eladási árat és a fizetendő áfát, a kettő együttesösszegében a követelés bekerülési értékét, a vevőnél pedig az eszköz bekerülésiértékét és a levonható áfát, a kettő együttes összegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Tartozásátvállalás ellenérték fejében

Kérdés: A privatizációban részt vevő MRP-szervezet értékesíteni kívánja a birtokában lévő részvényeket a privatizációban szintén részt vevő gazdasági társaságnak oly módon, hogy a részvényvásárló társaság az MRP-szervezet által a részvényvásárlásra felvett hitelt átvállalja. A hitelátvállalás következtében van-e a hitelt átvállaló társaságnak társaságiadó-alapot növelő kötelezettsége, illetve kell-e növelnie az adóalapot az átvállalt hitel kamatfizetési kötelezettségének összegével?
Részlet a válaszából: […] ...átadásával rendezik,hanem tartozásátvállalással. A rendezés úgy történik, hogy az MRP-szervezet amásik gazdasági társasággal szembeni követelésével "kiegyenlíti" a részvényvásárlásrafelvett hitelt (T 445 – K 366), a másik gazdasági társaságnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.