Szövetkezet megszüntetése végelszámolással

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...végelszámolás befejezése előtt be is kell fizetnie. A szövetkezet cégjegyzékből való törlésekor az üzletrész-tulajdonosokkal szembeni követelést össze kell vezetni az üzletrész-tulajdonosokkal szembeni kötelezettséggel (T 4792 – K 311). Ez a kötelezettség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Értékesítés piaci ár alatt

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...is, arra kell felszámítani a fizetendő áfát. Aszámlázott jelképes értéket és a piaci árra felszámított áfát kell a vevőkközött követelésként kimutatni. Mivel a vevő a teljes áfát nem fogjamegfizetni, a meg nem fizetett áfát pedig mint elengedett követelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Termékátadás, szolgáltatásnyújtás

Kérdés: A társaság egy termékforgalmazó cégtől bőrápoló termékeket kap ingyenesen olyan célból, hogy azokat huzamosabb időn keresztül használja és tesztelje, esetleges negatív hatások jelentkezése esetén azt a forgalmazó cég felé jelezze. A tesztelésért cserébe a termékekért díjat nem számítunk fel. Ilyen tartalmú szerződés, illetve ügylet esetén hogyan kell az átvevő, illetve átadó oldaláról az eseményeket a könyvekben rögzíteni? Minek minősül? Áruminta, térítés nélküli eszközátadás? Esetleg áruértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás, és számlázni kellene?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértéknélkül, de minden esetben áfás számlát kell kibocsátani. Ellenértékfelszámítása esetén beszámítással lehet kivezetni a követelést és akötelezettséget. Ha az ellenértékek nem fedik egymást, a különbözet elengedettkötelezettségként is rendezhető....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Út- és közműberuházás térítés nélküli átadása

Kérdés: Társaságunk ipari parkba elsőnek települt be, és létesített raktározó csarnokot. A beruházás során fizetnünk kellett a vízszolgáltatónak az ipari park tulajdonosán keresztül (továbbszámlázta felénk a közműszolgáltató által igényelt összeget) közműfejlesztési hozzájárulást, kiépítettünk egy 35 kV-os elektromos vezetéket, valamint gázfogadó állomás létesítése is megvalósult. Ezenfelül útépítésre is sor került, egyrészt az ipari park területén belül (a társaságunk ingatlanán kívül), másrészt az ipari parkon kívül közúthoz csatlakozva. A fenti létesítményeket "elvileg" át kell adnunk az érintett szolgáltatóknak. A korábbi Számviteli Levelekben olvasott állásfoglalások alapján (92/2001., 499/2002., 970/2002., 1209/2003., 2486/2006.) és véleményünk szerint ezeket a létesítményeket térítés nélkül ugyan, de áfásan ki kell számlázni. Ezzel szemben az áramszolgáltató kifogásolja eljárásunkat, arra való hivatkozással (1999/172. APEH-iránymutatás), hogy társaságunk nem igényelheti vissza az áfát, ezért nem is kell azt kiszámlázni. Kérem szíves véleményüket arról, hogy a 2006. évi jogszabályi keretek között, az egyes közművek esetében külön-külön mi a követendő eljárás számviteli szempontból és áfa szempontjából (pl. áfa levonható, nem levonható), az átadást hogyan bizonylatoljuk (számla, megállapodás, egyéb)? A bizonylaton milyen értékek szerepelhetnek?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyibena térítés nélküli átadás áfáját az átvevő nem téríti meg, úgy a meg nemtérített áfát is – mint elengedett követelést – a rendkívüli ráfordításokközött kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás

Kérdés: Társaságunk – szerződés alapján – egész évben szolgáltatást vesz igénybe. A szolgáltatást nyújtó ezt év végén számlázza ki egy összegben áfa felszámításával úgy, hogy a számlában külön soron azonnal 100%-os engedményt ad. Így a számla egyenlege nulla. Az engedmény nem szerződésen alapul, és más társaságoknak is számláz így a szolgáltató. Szerintünk ez ingyenesen igénybe vett szolgáltatás. Milyen számviteli, adózási (társasági adó, áfa) következményei vannak a szolgáltatást igénybe vevőnél és a szolgáltatást nyújtónál?
Részlet a válaszából: […] ...és annak következményei. A fizetendő áfát- amennyiben a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatást igénybe vevőre nemhárította át – követelésként, majd elengedett követelésként kell elszámolnia,amelynek rendkívüli ráfordításként elszámolt összegével a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a könyv szerinti értéknek a bevételként elszámolt összeget (egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve az ellenérték követelésként kimutatott összegét is) meghaladó része növeli az adózás előtti eredményt. Nem minősül a vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.