Jegyzett tőke leszállítása után osztalékkivét

Kérdés: A cég jegyzett tőkéje 12 M Ft, most le akarja szállítani 3 M Ft-ra. Az évzáráskor eredménytartaléka -24 M Ft, saját tőkéje -11 M Ft. Az évet 100 M Ft + eredménytartalékkal zárta. Ebből rendezné a negatív saját tőkét. A tulajdonos tartozik 43 M Ft-tal a cégnek, ezt osztalékkivétellel rendezné. Ezek könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte;– ha a tulajdonos a kft.-nek tartozik 43 M Ft-tal, akkor ilyen összegben a társaságnak követelése van a tulajdonossal szemben, a szándék az, hogy ezt a követelést a tulajdonos abból az osztalékból egyenlítse ki, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...negatív egyenlege megszüntethető a tőketartalékból történő átvezetéssel is. Feltétel, hogy legyen tőketartalék. Ha a tagikölcsön-követelésből valamilyen módon lehet (legalább részben) tőketartalékot képezni, akkor ezen tőketartalékkal kompenzálható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...ki kell vezetni az adott eszköz nyilvántartás szerinti értékét: T 814, 815, 86 – K 1,2,3,– az értékesítésből adódó követelést be kell számítani a tulajdonossal szembeni kötelezettség összegébe (T 4792 – K 311),– ha a követelés összege meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] ...érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja; b) a jogutód a végleges vagyonmérlege szerint a jogelődtőlátvett követelésre az átalakulás évében vagy az azt követő adóévekben a könyvszerinti értéket meghaladóan befolyt összeg alapján, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjában azok piaci értékén – az általános előírások szerint – számlázni kell (jellemzően árbevételkénti és követeléskénti elszámolással), majd azt össze kell vezetni a részvényesekkel, a tagokkal szembeni kötelezettséggel. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.