Devizás tételek időbeli elhatárolása

Kérdés: Időbeli elhatároláshoz kapcsolódó fordulónapi átértékelési kérdéssel fordulok Önökhöz.
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
Részlet a válaszából: […] ...elhatárolni (T 3923 – K 522), de ezt már nem kell (nem lehet) átértékelni; mivel az forintban van, és nem euróban, az nem eurós követelés.Az előbbiek szerinti időbeli elhatárolást a könyvviteli számlák megnyitása után 2017-ben kell megszüntetni (T 522 – K 3923)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Számlakerettükör

Kérdés: A 2017. január 1-jétől hatályosnak tekinthető Számlakerettükröt ez évben is a rendelkezésünkre bocsátják?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönök számlacsoportot az adott foglalóval,– a 368. számlánál kijelöltünk egy alszámlát az utólag kapott engedmény miatti követelésekre,– a 463-464. számlákat a munkavállalóktól levont járulékkal,– a 479. számlát az utólag adott engedmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Magánszemély részére nyújtott kölcsön kamatának elszámolása

Kérdés: A kft. kölcsönt nyújtott a társaság egyik magánszemély tagjának. A kölcsönszerződés a kamatot a mindenkori jegybanki alapkamat + 5 százalékban rögzítette azzal, hogy a kölcsön, annak kamataival együtt, 3 év múlva egy összegben fizetendő vissza. A kamatszámítás a jegybanki alapkamat valamennyi változását kell, hogy kövesse, vagy a visszafizetés napján érvényes kamatlábbal (+5%) kell számolni kamatot? A kamatszámításnál minden év végén ki kell számítani az aktuális jegybanki alapkamattal (+5%) a kamatot, és azt hozzáadva a tőkéhez kamatos kamatot kell érvényesíteni? A kamatszámítás módját rögzíteni kell a kölcsönszerződésben? Jól értelmezzük a vonatkozó törvényhelyet, hogy a jegybanki alapkamat (+5%) érvényesítése esetén a magánszemélynek nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...és akamatbevételt el kell számolni az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben (mivelcsak 3 év múlva lesz esedékes a kamat, csak akkor lehet követeléskéntkimutatni).A kölcsönt igénybe vevő által 3 év múlva fizetendőkamatösszeget – az előbbieknek megfelelően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Kölcsönkövetelés beolvadásnál

Kérdés: Egy zrt. beolvasztani tervezi egyszemélyes kft.-jét, amellyel szemben kölcsönkövetelése áll fenn. A beolvadó cég vagyonmérlegében az eredménytartalék javára elszámolt kölcsöntartozás hogyan befolyásolja a korábbi évekről elhatárolt és a vagyonmérleg szerinti veszteséget? A beolvasztó cég csökkentheti-e adóalapját ezekkel a veszteségekkel?
Részlet a válaszából: […] ...– aváltozatlan társasági formában tovább működő (a beolvasztó) társaság (a zrt.)vagyonmérleg-tervezete tartalmazza a kölcsönkövetelés összegét, a beolvadótársaság (a kft.) vagyonmérleg-tervezete pedig a kölcsöntartozás összegét. Az Szt. 139. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.