Lízingelt eszköznél a maradványérték és a piaci érték különbözete

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra). A jövedelmet a társaságiadó-törvény rendelkezései alapján bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük. (Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.) A számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla? Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot egyéb bevételként, majd ennek kivezetésekor az egyéb ráfordítással szemben fog kifutni a juttatás nettó értéke? Pl. T11/K96, T55/K4711, T4711/K4621, T86/K4711?
Részlet a válaszából: […] ...fel, a nettó bért nem fizetik ki. Mindössze a magánszemély helyett megfizetett személyi jövedelemadót kell a magánszeméllyel szembeni követelésként előírni, és azt a magánszeméllyel megfizettetni, vagy az adót az egyéb jövedelméből levonni. Ha átvállalják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Cafeteria "bérben"

Kérdés: Cégünknél megmaradt a cafeteria-rendszer, de belekerült, hogy lehet "bérben" is kérni az összeget. Jól gondoljuk-e – habár bérként adózik –, hogy nem bérköltségként, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az ilyen címen számfejtett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...463-8 és T 564 – K 4742. A csökkentett kötelezettség az áfát is magában foglaló beszerzési árral egyezik meg, amelyet a juttatás miatti követelés összegével kell összevezetni. (A juttatás átadását beszerzési áron értékesítésként kell elszámolni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...a pályázatot kiíró szervezethez, és az az elszámolást a mérlegkészítés időpontjáig – dokumentáltan – elfogadta.A vásárolt követelések elszámolásával kapcsolatosan is – a 2016-tól hatályos előírásoknak való megfelelés érdekében – pontosítottak.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Személygépkocsi átadása térítés nélkül

Kérdés: A kft. a tulajdonát képező személygépkocsit térítés nélkül átadta a tagsági viszonyát megszüntető ügyvezető részére. A gépkocsi vásárlásakor áfalevonás nem történt. Kérem a gazdasági események kontírozását! A gépkocsi bruttó értéke: 6650 E Ft, elszámolt értékcsökkenése: 5954 E Ft, piaci értéke (hivatalos márkakereskedőtől kért kalkuláció alapján): 2575 E Ft. Számlát kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...A bérjárulékokat, a személyi jövedelemadót a személygépkocsi piaci értéke alapján kell megállapítani, és az ügyvezetővel szembeni követelésként előírni (T 471 – K 473, 462), amelyet az ügyvezetőnek közvetlenül a kft.-hez kell befizetnie.Ha a fölöslegessé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Személygépkocsi ajándékként

Kérdés: A társaság az egyik dolgozójának kilépése­kor jutalomként cégautót ajándékoz. Az ajándékozási szerződésben átadott személygépkocsi Eurotax alapján meghatározott értéke után a bérjárulékokat megfizették. Az Eurotax alapján meghatározott érték magasabb, mint az eszköz könyv szerinti értéke. Hogyan kell helyesen elszámolni és milyen adóvonzatai vannak ennek a gazdasági eseménynek?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadót a cég­autó Eurotax alapján meghatározott értéke alapján kell megállapítani, és a megajándékozott dolgozóval szembeni követelésként előírni: T 471 – K 473, 462. (Amennyiben az egyéb jogcímen adott bér, elszámolt bérköltség járulékkal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Több munkáltató által létesített munkaviszony

Kérdés: Két vendéglátó-ipari egység megállapodik, hogy az új Mt. rendelkezéseinek megfelelően közös munkaszerződést létesítenek néhány felszolgálóval. A megállapodás alapján az "A" céget kijelölik az adófizetési kötelezettség teljesítésére, a "B" munkáltató, mint további munkáltató az adófizetési kötelezettség rá eső részét "A" munkáltató részére téríti meg. Hogyan történik ez esetben a munkabér és bérjárulékok helyes elszámolása az "A" és "B" cégnél? A két munkáltató milyen bizonylattal számol el egymással?
Részlet a válaszából: […] ...megtérítendő) összegeket az elszámolt bérköltség és bérjárulék csökkentéseként és a nem kijelölt munkáltatókkal szembeni követelésként számolják el. Ugyanezen összegeket a nem kijelölt munkáltatóknál bérköltségként és bérjárulékként, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Külföldön munkát vállalók hazai bére

Kérdés: Magyarországi társaság Ausztriában fióktelepet nyitott, ott építőipari kivitelezést végez. A fióktelep számláz. A hazai cég is teljeskörűen könyveli a külföldi számlákat. A munkavállalók a magyar tb szabályai szerint – A1-es nyomtatvánnyal – külföldön tevékenykednek, viszont Magyarországon kapnak bért a külföldi munkavégzésük alapján is. A fióktelep részére továbbszámlázhatók-e a Magyarországon kifizetett, az ottani telephelyhez kapcsolódóan felmerült bérköltségek, esetleg igazgatási díjak? Ezt hogyan kell elszámolni a magyar könyvekben?
Részlet a válaszából: […] ...és abérjárulékokat, amely számlázott összegeket a magyar társaság mint a"fiókteleptől árbevétel"-t mutat ki a fiókteleppel szembeni követelésként, afióktelep pedig az osztrák előírás szerint könyveli, mint igénybe vettszolgáltatást a magyar társasággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.