Társasháznál bérleti díj és adójának megfizetése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasháznál hogyan történik a bérleti díj előírásának és kiegyenlítésének, valamint a levonandó és befizetendő szja könyvelése, ha a bérleti díj után a kifizető fizeti meg az szja-t? Kérem, hogy a válaszban a könyvelendő gazdasági események kontírozását is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] ...amely írásbeli igazolás alapján az adót a társasháznál költségként kell elszámolni: T 534 – K 311 (csökkentve a bérlővel szembeni követelés összegét);-a bérlő által megfizetett bérleti díj: T 384 – K 311.A kifizető/bérbevevő a számviteli bizonylat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Tagi kölcsön kamata külföldi magánszemélynek

Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?
Részlet a válaszából: […] ...fizető személy és a kamat haszonhúzója, vagy kettejük és egy harmadik személy között különleges kapcsolat fennállása miatt ahhoz a követeléshez mérten, amely után fizetik, meghaladja azt az összeget, amelyben a kamatot fizető és a kamat haszonhúzója ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Ajándékba adott aranytárgyak járuléka

Kérdés: Egy gazdasági társaság a fennállásának 25. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen 155 000 Ft értékű aranytárgyat szeretne ajándékozni az igazgatósági tagoknak, felügyelőbizottsági tagoknak, tulajdonos társaság vezetőinek, dolgozóknak, egyéb kiemelt ügyfelei képviselőinek. Kell-e egyéni járulékot vonni a magánszemélyektől ezen a jogcímen kapott jövedelmükből, továbbá illetéket kell-e fizetni a társaságnak vagy a magánszemélynek az ajándék után, és ezen ajándék költsége a társasági adó rendszerében a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett járulékot a gazdasági társaság a biztosítottal fennálló követelésként veszi nyilvántartásba, és arról írásban tájékoztatja a biztosítottat.A gazdasági társaság az ajándék összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Magánszemély elengedett kötelezettsége

Kérdés: Vásárolt követelés elengedése (ha magánszemély az adós) esetén mi az alapja a 44 százalék szja-nak és a 11 százalék eho-nak?
Részlet a válaszából: […] ...28. §), s ebből következően összevonandó jövedelem (és nem a 44 százalékos mértékű adó alá tartozik). Az adó és az eho alapja a követelésnek az a része, amelyet a magánszemélynek nem kell megfizetni. Az ilyen jövedelem után a kifizető érvényesítheti a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegben minden olyan eszközt és forrást fel kell tüntetni, amely az egyéni vállalkozói nyilvántartásban (például tárgyi eszköz, követelések, kötelezettségek nyilvántartása) szerepel. Természetesen nem szerepelhet benne olyan adat, amely nincs az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.