Beolvadáshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés:

"A" kft. beolvad "B" kft.-be. A "B" kft. – mint átvevő – jogutód. Az ismétlések elkerülése érdekében az alkérdésekre a konkrét kérdés után válaszolunk.
1. A "B" kft. mint jogutód átvevő társaság vagyonmérleg-tervezetében (az "A" kft.-vel együtt) a saját tőke 105, amelyből a jegyzett tőke +18, a lekötött tartalék +120, az eredménytartalék –33. Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérleg-tervezetében negatív előjelű eredménytartalék esetében annak összegét meg kell szüntetni a tőketartalék és/vagy a jegyzett tőke egyidejű csökkentésével. A fenti esetben nincs tőketartalék, és a jegyzett tőke sem elég, az eredménytartalék pedig -33. Mi ilyenkor a teendő? Hogyan lehet a mínusz eredménytartalékot megszüntetni? Melyik oszlopba tesszük a vagyonmérleg-tervezetben?

Részlet a válaszából: […] ...Azt olvastam, hogy a különbözet oszlopba kell tenni a vagyonmérleg-tervezetben a tulajdonos lemondását pótbefizetésből származó követeléséről, amelyet a jogelőd felé teljesített. Ezt mindenképpen meg kell tennie? És ha igen, azt mivel szemben kell könyvelni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Házipénztár pénzkészletéből tőkeemelés

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyfelünk házipénztárában évek alatt felgyülemlett több mint 5 millió forint. Ennek oka: minden hónapban készpénzes számlát állít ki, melynek ellenértéke a házipénztárba folyik be. A pénztárból csak minimális kifizetések történnek (munkabér, egyéb költségek és a banki befizetések a NAV adóira). 2021. év végén ügyfelem úgy döntött, hogy törzstőkét emel, de ennek értékét nem fizeti be a pénztárba vagy a bankba, hiszen – úgy gondolta – már ott van a pénz. Ügyvéddel ezt meg is oldották, és december 22-én a Cégbíróság bejegyezte a tőkeemelést. Most viszont a könyvelő dolga megoldani a problémát. Lenne egy megoldási javaslatunk, és ebben kérnénk a segítségüket. Ügyfelem kölcsönt venne fel a cégtől, amelyet a házipénztárból venne ki: T 361 – K 381. Vissza is fizetné mint törzstőkeemelést: T381 – K 479. Könyvelnénk 2021. 12. 22-én a törzstőkeemelést: T 358 – K 411, majd T 479 – K 358. Lezárnánk a 2021. évet, és osztalékot állapítanánk meg, mivel az eredménytartalékban is van az előző évekről nyereség, amelyet ügyfelem még nem vett fel: T 413 – K 479. Mivel van előírt tartozása ügyfelemnek, elengedi az osztalékot: T 479 – K 361. Így megszűnik a tartozása. Évek múlva leszállítaná a jegyzett tőkét 8 millió forintról 3 millió forintra, és akkor adózná le a kivett pénzt. Önök szerint ez jó megoldás lenne? Ha esetleg van jobb megoldás, akkor szívesen meghallgatom, mert úgy gondolom, hogy egy kicsit bajban vagyok.
Részlet a válaszából: […] ...az elengedett osztalékkal csak az eredeti állapot állítható helyre: T 479 – K 413. A tulajdonosnak a kft.-vel szembeni követelése csak az adózás utáni osztalék lehet, csak a nettó osztalékkal tudja kompenzálni a kölcsön miatti kötelezettségét (T 479...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Nem pénzbeli hozzájárulás cseréje

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy határozott, hogy a kft.-be az alapításkor bevitt épület helyett egy másik épületet ad át a társaságnak. Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...az épület könyv szerinti értékének egyéb ráfordításkénti elszámolásával (T 861 – K 123 és T 129 – K 123). Az így kimutatott követelés összegét kell a tőkeleszállítás miatt a tulajdonossal szembeni kötelezettség teljesítésébe beszámítani (T 4792 – K 311)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Tagi kölcsönből tőketartalék?

Kérdés: Hat éve alakult kft. egy új termék bevezetésére és fejlesztésére. Jegyzett tőkéje 6 millió forint. Az évek során a tulajdonosok folyamatosan tagi kölcsönt adtak, határidő nélkül, dokumentáltan. Az értékesítés most kezdődött meg. Időközben azonban a saját tőke súlyosan negatív lett. A saját tőke rendezésére a tagi kölcsön – a tulajdonosok elhatározása alapján – átvezethető-e a tőketartalékba? A cég folyamatos működése után a tőketartalékból visszavezethető-e az a rész, ami ott már nem szükséges a saját tőke pótlására? Tudomásom szerint a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése erre lehetőséget ad.
Részlet a válaszából: […] ...helyett a bevételkénti elszámolás lehetőségével.)A Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése szerint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. Ebből az következik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Tagi kölcsön rendezése a végelszámolás előtt

Kérdés: A társaság végelszámolással szeretne megszűnni, azonban akadályozza ezt a tagi kölcsön miatt felmerülő illetékfizetési kötelezettség, valamint a keletkező társasági adó. A társasági adó is a tagi kölcsön miatt keletkezik, mivel a bevételt meg kell növelni azzal. Megszűnéskor is csak az előző évi veszteség 50%-át lehet figyelembe venni? Így illetéket és társasági adót is kell fizetni ugyanazon összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy a hitelezők igényei kielégítésre kerüljenek. Hitelezői igénynek minősül a tagok (tulajdonosok) tagi kölcsön miatti követelése is. Ezt nem feltétlenül kell a végelszámolás előtt rendezni, de a tagi kölcsön miatti kötelezettséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Tőkeemelés kezelése a végelszámolásnál

Kérdés: A kft. az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ról 3000 E Ft-ra a jegyzett tőkét. Ha végelszámolással megszűnik, akkor a kiadott vagyontárgyak, amelyek az 500 E Ft feletti jegyzett tőkerészre jutnak, osztaléknak minősülnek? Olyan, mintha az eredménytartalékot venné ki osztalékként? Amennyiben osztalék, mikor kell a végelszámoláskor osztaléknak tekinteni? Amikor megkapják a tulajdonosok a felosztható vagyont, vagy azt megelőzően, ugyanis adóbevallások is kapcsolódnak hozzá, amit a megszűnésig rendezni kell?
Részlet a válaszából: […] ...állítani a végelszámolást lezáró beszámoló mérlegébe úgy, hogy a tulajdonosokat terhelő adók összegében a tulajdonosokkal szembeni követelést mutatunk ki. A végelszámolást lezáró beszámoló mérlegébe beállításra kerülő – az előző bekezdés szerint bevallott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Tőkeemelés a kötelező minimumra

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult – a kérdés alapján csak nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás lehet, dokumentáltan piaci értéken a gépjármű, illetve a tagok követelése a tagi kölcsön miatt, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások együttes összegének legalább annyival kell meghaladnia a 2500...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Jegyzett tőke csökkentése

Kérdés: A kft. 2010-ben a jegyzett tőkét 3000 ezer Ft-ról 500 ezer Ft-ra csökkentette, ezzel egyidejűleg az eredménytartalék része is kivonásra került. Likviditási problémák miatt a visszafizetendő összeg töredékét egyenlítették ki, 3,4 millió Ft még a kötelezettségek között szerepel. A kft. a 2013. üzleti évet jelentős veszteséggel zárta, a saját tőke mínuszba ment. Várhatóan a 2014. év is veszteséges lesz. A tagok a saját tőke/jegyzett tőke arányt a ki nem fizetett jegyzett tőke és eredménytartalék terhére szándékoznak helyreállítani. Hogyan lehet megvalósítani azt, hogy helyreálljon a saját tőke/jegyzett tőke aránya?
Részlet a válaszából: […] ...hanem magyar jogi személyek, akkor nincs adófizetési kötelezettség.Ha a magánszemély tulajdonosok elengedik a még fennálló követelésüket, az elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni, ami a társasági adó alapját növeli, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Betéti társaság megszüntetése

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő) veszteség összegét, és emiatt az "A" bt. saját tőkéje negatív, akkor indokolt lehet az, hogy a tagok a tagikölcsön-követelésüket – a társasági szerződés módosításával – tőkeemelésre használják fel úgy, hogy annak egy részével a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Végelszámolás tagi kölcsön esetén

Kérdés: Egy családi bt. két tagja a két testvér. A bt. jelentős kölcsönnel rendelkezik, egyrészt a tagok, másrészt a nem tulajdonos édesanya felé. A társaság szeretne végelszámolással megszűnni, a fentieken kívül más tartozása nincs. Milyen lehetőség van erre? Természetesen mindegyik hitelező lemondana követeléséről.
Részlet a válaszából: […] ...vagyonszerzési illetéket is kell a társaságnak fizetnie.Viszonylag jó megoldás lehetne az, ha a tagok, az édesanya a kölcsöneik miatti követeléseiket a bt.-be apportálnák a Gt. 13. §-ában foglaltak figyelembevételével, azaz a követelések összegével növelnék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.
1
2
3