Többségi tulajdonos halála esetén az üzletrész értéke

Kérdés: A kft. 90%-os tulajdoni hányadú tagja 2012. augusztusban meghalt. A társasági szerződés kizárja a kft. üzletrészének az örökösök általi öröklését. 2012 novemberében a megmaradt tulajdonosok módosították a kft. társasági szerződését azzal, hogy az elhunyt többségi tulajdonos üzletrészét a kft. visszavásárolja, amelyet a tagok 5 év alatt váltanak meg. A hagyatéki eljárás 2013. áprilisban volt, a végzésben, illetve a kapcsolódó ügyvédi okiratban rögzítették, hogy az elhunyt tulajdonos üzletrészét piaci értéken 2013-ban két részletben váltja meg a társaság. Az örökösök az ellenérték megváltására 2012 augusztusától jogosultak. A társasági szerződést a hagyatéki eljárás lefolytatása előtt a többi tulajdonos módosította, még a 2012. évi beszámoló lezárása előtt.
Részlet a válaszából: […] ...valójában az örökösök részére járó összeg megfizetése után megtörténhet, az üzletrész értékesítésének a tagokkal szembeni követeléskénti elszámolással az eladási áron (T 366 – K 972), nyilvántartási értéken történő kivezetéssel (T 871 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Eltérő mérleg-fordulónapi devizaárfolyam

Kérdés: Cégcsoportunk több társaságánál problémát jelent a devizás tartozások és követelések állományának a december 31-én érvényes árfolyamra történő értékelésének elszámolása, annak az eredményre, a saját tőkére, az adókötelezettségre gyakorolt hatása. A december 31-i kiugróan magas euró- és CHF-árfolyam alkalmazásával keletkező árfolyam-különbözet jelentős mértékben torzíthatja a cégek vagyoni és pénzügyi helyzetét jelző mutatókat. Elfogadható-e a könyvvizsgálóval való egyetértés esetén [az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése alapján], hogy az év végi devizás tartozások és követelések átértékelésénél a december 31-i árfolyam helyett egy átlagárfolyammal számoljunk? Megítélésünk szerint az átlagárfolyammal számított különbözettel a beszámoló jobban megközelítené a valós vagyoni és pénzügyi helyzetet.
Részlet a válaszából: […] ...és jövedelmi helyzetéről.A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre jelentős kihatásalehet annak, hogy a külföldi pénzértékre szóló követeléseket, illetvekötelezettségeket milyen értéken vesszük nyilvántartásba, és mutatjuk ki amérlegfordulónapon a mérlegben....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Más cégnél lévő ingatlan apportálása

Kérdés: Új kft.-t szeretnénk létrehozni, abba apportként egy ingatlant bevinni, ami jelenleg egy másik kft. befektetett eszközei között szerepel, a bruttó és nettó értéke is jóval alacsonyabb piaci értékénél. A régi cégben át kell-e értékelni az ingatlant a piaci értékére? Hogyan történik a számviteli elszámolása, milyen adóvonzata van? Az apportot befogadó cégben milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítésként kell számlázni éselszámolni. A számlázott ellenértéket (jellemzően áfával növelten) atulajdonossal szembeni követelésként kell kimutatni (az adott esetben az áfanélküli ellenérték egyéb bevétel). A tőkeleszállítás miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Ügyvezető írásbeli nyilatkozata

Kérdés: A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlata ehhez igazodik. A valós gazdasági körülmények gyakran produkálnak olyan helyzetet, hogy az osztalék fedezetét képező követelés(ek) csak jóval az osztalék jóváhagyása után fog(nak) a társaság bankszámlájára befolyni, lehetővé téve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.