Az osztalékkövetelés pénzre változott a vagyonkezelőnél

Kérdés:

A 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonrendelő(k), illetve a kedvezményezettek is magánszemélyek. A létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés szerint a vagyontömeg részét képezte a vagyonrendelő (magánszemély) részére a korábbi években jóváhagyott osztalékkövetelés (egy kft.-ben lévő részesedéshez kapcsolódóan). Ez az osztalék 2023 folyamán a kft. részéről kiegyenlítésre került. (A vagyontömeg elkülönült könyvelésében az osztalékkövetelés pénzeszközre "változott.") E tranzakcióhoz kapcsolódóan volt-e (és amennyiben volt kinek, és mikor) szja-fizetési kötelezettség?

Részlet a válaszából: […] ...vagyonkezelési szerződés szerint a vagyontömeg részét a vagyonrendelő (magánszemély) részére korábbi években jóváhagyott osztalékkövetelés képezte (egy kft.-ben lévő részesedéshez kapcsolódóan), így annak kifizetése még a korábbi kft.-tagságra tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Osztalékként lakóingatlan kiadása

Kérdés:

Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Részlet a válaszából: […] ...nem tudnunk adni).Számlázni kell a lakóingatlant piaci értéken (áfával vagy áfa nélkül), és elő kell írni a tulajdonossal szembeni követelésként (T 355 – K 961), és a könyv szerinti érték kivezetése (T 861 – K 125), majd az egyéb bevétel és egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés:

A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Részlet a válaszából: […] ...járulék. A juttatás nem pénzben történik, ezért a vonatkozó közterheket a tagnak egyébként járó jövedelemből kell levonni, vagy azt követelésként előírni a tagnál.A kft. kivaalany, így a térítés nélkül átadott üzletrész kapcsán a tagoknál keletkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Osztalékfizetés termőföldben

Kérdés: A kft. osztalékfizetésről döntött az eredménytartalék terhére, és az osztalékot termőföldben fizeti ki a tulajdonosoknak. Mikor keletkezik az osztalék után személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? Egy korábbi kérdésre adott válaszuk alapján, "az osztalék kifizetése az ingatlan átadásakor van". Ez a "kifizetés időpontja" legkésőbb a földhivatali bejegyzés időpontja kell, hogy legyen, vagy esetleg lehet ennél későbbi időpont is, amikor ténylegesen megtörténik az átadás?
Részlet a válaszából: […] ...átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell a kötelezettséget csökkenteni.Az értékesítés szabályai alapján tehát a kft.-nek a tulajdonosokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Osztalékfizetés tárgyi eszközzel

Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb bevételek között kell elszámolni. A kérdés szerinti esetben is e szerint kell eljárni, majd az értékesítésből adódó követelést a kötelezettség teljesítésébe – a Ptk. vonatkozó előírásainak figyelembevételével – beszámítani.–Könyvelés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségekért elévülési időn belül korlátlanul és egyetemlegesen felel. Az alapítás az egyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.A volt egyéni vállalkozó főszabály szerint a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Kölcsön kompenzálása osztalékkal

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?
Részlet a válaszából: […] ...eurós kölcsönt – 2021-ben – a 2020. december 31-i MNB által közzétett hivatalos euró­árfolyamon forintra átszámított összegben a követelések között kell – tulajdonosonként – kimutatni.A 2020. évi számviteli beszámolót elfogadó taggyűlés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Osztalékkövetelés engedményezése

Kérdés: Egy gazdasági társaság magánszemély tulajdonosa – a korábbi években jóváhagyott, nyilvántartott – osztalékkövetelését engedményezi egy (másik) gazdasági társaságra. Mikor áll be az osztalék kapcsán a kifizető szja-, szocholevonási, -bevallási kötelezettsége? Az engedményes követelés érvényesítésekor? Tehát a konkrét pénzügyi teljesítéskor? Ha erre évek múltán kerül sor, akkor mi alapján vonjuk le az szja-t, szochót? Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt lekönyvelni? További információk: Az osztalék jóváhagyása a 2015. évi beszámoló elfogadásával, 2016-ban történt, azonban a társaság likviditási helyzete miatt kifizetésre nem került sor. A magánszemély (tag) 2019-ben engedményezte az osztalék kifizetését egy gazdasági társaságra. Az engedményes a követelést a mai napig nem érvényesítette. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatban mikor és hogyan kell könyvelnünk? Mi a teendő, ha az engedményes gazdasági társaság a követelést érvényesíteni szeretné? Meg kell keresnünk az eredeti jogosult magánszemélyt annak érdekében, hogy nyilatkozzon az szja- és szocholevonás helyes megállapítása érdekében? Mi történik abban az esetben, ha időközben a magánszemély értékesítette az üzletrészét? (És ha a helyes számfejtés érdekében a nyilatkozatot nem tudjuk beszerezni?) Kérem, hogy a gazdasági események helyes könyvelését is mutassák be a válaszadás során!
Részlet a válaszából: […] ...a korábbi években nem történt meg.) Így az osztalék kapcsán a kifizető szja-, szocholevonási, -bevallási kötelezettsége az engedményes követelés érvényesítésekor, tehát a konkrét pénzügyi teljesítéskor válik esedékessé. Ha erre évek múltán kerül sor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Osztalékfizetés üzemi ingatlannal

Kérdés: A kft. 2018. évben üzleti célú ingatlant vásárolt az ingatlan beruházójától 38,1 millió forintért. A kft. a számlában foglalt 8,1 millió Ft áfát levonta, az ingatlant üzembe helyezte. A kft. nyereséges, 40 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonosokban felmerült, hogy osztalékot fizetnek az eredménytartalék terhére, amelyet természetben, az üzleti célú ingatlan formájában fizetnének ki. Ha a taggyűlés osztalékfizetésről határoz, és természetben fizeti ki az osztalékot, mikor kell megfizetni az ingatlant terhelő áfát, az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót? Milyen adózási hatása van annak, ha csak az ingatlan értékének 50%-a kerül kifizetésre (átadásra)?
Részlet a válaszából: […] ...az átadás-átvétel időpontjában az értékesítés bevételeként (az adott esetben egyéb bevételként) kell elszámolni a tagokkal szemben követelésként, majd ezt a követelést kell beszámítani az osztalék miatti kötelezettség teljesítésébe (T 311 – K 961, 467 és T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.