Kiegészítő melléklet az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél

Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig – ha jól értem – azt, hogy mit kell tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információk);– kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő kölcsönök, követelések, kötelezettségek bemutatása mérlegsoronként külön-külön az anya-, illetve leányvállalattal szemben;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...az értékesítéskor, az átadáskornem árbevételként, hanem egyéb bevételként kell elszámolni, azeredménykimutatásban kimutatni.A követelésekkel kapcsolatos változásoknál utaltunk rá, azelszámolt értékvesztést év közben nem lehet visszaírni. Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...zárja ki, hogy szabályai a jelen esetben is alkalmazhatók legyenek. Sőt, a Ptk. 164. §-ának (1) bekezdése arról ír, hogy a kamatozó követelés vagy más hasznot hajtó jog haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebből viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...(a kifizető által az osztalékra jogosult magánszemély részére a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetőnél követelésként nyilvántartásba vett összeg) fizetése is csak magánszemélyek részére történt, a Tao-tv. előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.