5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Adómentes termékértékesítés előlege, végszámlája – mikrogazdálkodó
Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?
2. cikk / 5 Devizában adott előleg beszámítása
Kérdés: Az általunk vásárolt termék ellenértékét a belföldi szállító euróban kérte társaságunktól. Előlegként a teljes vételár 50 százalékát euróban utaltuk át forintszámlánkról, amelyet bankunk augusztus 21-én teljesített. A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja augusztus 26-a, a szállító MNB hivatalos árfolyamot használ. Az előlegszámla kelte augusztus 31. Az augusztusi bevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, amelyen a teljesítés augusztus 15., ezen számla kelte szeptember 13. A termékértékesítés szeptember 4-én történt, amelyről a számlát szeptember 7-én állították ki. Az előleget meghaladó, a teljes vételárból még ki nem egyenlített különbözetet szeptember 15-én a forintszámlánkról utaltuk át euróban. Mely időpontokkal és milyen árfolyamon kell társaságunknál mint vevőnél könyvelni a fenti eseményeket?
3. cikk / 5 Meghiúsult ingatlanvásárlás
Kérdés: A kft. 2009-ben ingatlant vásárolt, saját hasznosítási céllal, amely adásvételt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték. Az ingatlan bekerülési értéke 2009-ben aktiválásra került. 2010 júliusában az adásvételi szerződést felbontották. A volt eladók ennek megfelelően kiállították az átvett foglaló-, előleg- és végszámlákra vonatkozó helyesbítő számlát, teljesítés 2009. (az eredeti adásvétel napja), a kiállítás 2010. 07. hó, a felbontás napja. Számvitelileg helyesen járunk-e el, ha a cég életében 2009-től 2010. I. félévre történő ingatlanhasznosítást lezártnak tekintjük, nem visszamenőlegesen módosítunk a kft. könyveiben? Hogyan történjen az ingatlannal kapcsolatos helyesbítő számlák könyvelése? A keletkezett árfolyam-különbözetet átvezethetjük-e a pénzügyi műveletek ráfordításai közé?
4. cikk / 5 Devizában adott előleg beszámítása
Kérdés: Belföldi cég vagyunk, az általunk vásárolt termék ellenértékét belföldi partnerünk euróban kérte. Előlegként a teljes vételárat euróban utaltuk forintszámlánkról, amelyet bankunk március 20-án teljesített. (Számviteli politikánkban bankunk devizaárfolyama szerepel.) A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja március 26., és MNB-középárfolyamot használ. A számla kelte március 31. A márciusi áfabevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, teljesítés március 26., kelte április 15. A termékértékesítés április 4-én történt meg, amelyről számlát állítottak ki. Mely időpontokkal és milyen árfolyamokkal kell könyvelnem a fenti eseményeket? Lesz-e és mikor árfolyam-különbözet?
5. cikk / 5 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
