4 talált cikk a követelés , szolgáltatás , kötelezettség , hitel , veszteség , követelés (behajthatatlan) kifejezésre

Kérdés: 2010-től behajthatatlan követelésnek minősül az egy éven túl lejárt követelés 20%-a? Azt jelenti-e ez, hogy csökkenti az adóalapot, és így 5 adóév alatt a követelés keletkezésekor megfizetett adó 100%-a visszanyerhető? Konkrétan: ha a társaság 2008. év elején 10 millió forintért megvásárolt egy 50 millió forintos követelést, melyből a mai napig nem folyt be semmi, a 2009. évben nem is fog. Továbbá arra sincs sok esély, hogy a jövőben "akár 1 forint is" befolyjon a követelésből. Csökkenthető-e ez esetben évente 20%-kal (2 millió forint) – mint behajthatatlan követelés – az adóalap? Vagy amint száz százalékig biztossá válik, hogy a követelésből nem teljesül semmi, akkor egy összegben írható le a 10 millió forint? Meg kell-e ez utóbbiról várni a felszámoló igazolását, és csak akkor (abban az évben) írható le a 10 millió Ft, vagy fokozatosan megkezdhető a veszteség leírása?

Kérdés: Adott egy evás egyéni vállalkozó. 2007. évben egy kft. részére kiadott cca. 2 500 000 Ft-os számlát. A kft.-t felszámolták. Az egyéni vállalkozás a felszámolóbiztostól kapott egy levelet, hogy a követelése behajthatatlan, és a fennálló tartozást hitelezési veszteségként kell leírni. Az egyéni vállalkozás 2007. évben a kiállított számla után megfizette a 25% evát. Kérdésem, hogy a kifizetett adóval csökkentheti-e az ez évi befizetendő eváját? A törvényben nem találtam erre utaló rendelkezést, viszont 2007. évben a munka elvégzésre került, az eva be lett fizetve, tehát úgy érzem, az adó visszajárna.

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?