Csődeljárás keretében elengedett kötelezettség

Kérdés: Társaságunknál 2010. évben eredményes csődeljárás keretében elengedésre került a kötelezettségeink 50%-a. A fennmaradó 50%-ot pedig 4 egyenlő részletben kell megfizetni. A csődegyezségi jegyzőkönyv szerint: "Hitelezők jelen megállapodás aláírásával kifejezetten kijelentik, hogy a jelen megállapodásban foglaltak Adós általi maradéktalan teljesítése esetén, az Adóssal szemben fennállt vagy fennálló bármilyen jogviszony, illetve jogügylet alapján semminemű ezt meghaladó követelést, semmilyen jogcímen nem érvényesítenek, az Adóssal szemben fennálló, az 50%-ban meghatározott kielégítést meghaladó bárminemű követelést jelen megállapodás aláírásával elengednek, illetve arról kifejezetten lemondanak." Azaz az elengedés az egyezség aláírásának a napjával (2010. 04. 12.) történik, de egy jövőbeni maradéktalan teljesítéshez kötik. Mikor elengedett a kötelezettség? Probléma, hogy likviditási gondok miatt már az első és a második fizetési kötelezettségünknek sem tudtunk eleget tenni, vagyis nem tartottuk meg a csődegyezséget. Mi a teendő? Vissza kell könyvelni? Milyen időponttal? Mindennek milyen adó vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […]  A kérdést teljes terjedelmében idéztük. A kérdést úgy is meglehet fogalmazni, hogyan kell eljárni akkor, ha a feltételekkel megfogalmazottcsőd­­egyezség feltételeit az Adós nem teljesíti? A válaszhoz a csődeljárásrólés a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszából: […] ...terhére, az adósnál az elengedett kötelezettség viszont rendkívüli bevétel. (Mivel nem tételes jogszabályi előírás alapján történt a követelés elengedése, annak összegével a hitelezőnél az adózás előtti eredményt növelni kell, az adós viszont csökkentheti azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...[Tao-tv. 4. §-ának 1/a pontja, 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja, illetve (5)-(7) bekezdése, 8. §-ának (1) bekezdése].A követelés elengedésekor (ha nem minősül behajthatatlannak) a kettős könyvvitelt vezető rendkívüli ráfordításként számolja el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.