Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...akkor, ha az átvállalt tartozások együttes összegének az adózott eredményt növelő hatása meghaladja a jegyzett tőke 20 százalékát;– követelés elengedésekor, ha az elengedett követelések üzleti éven belüli együttes összege meghaladja a jegyzett tőkén felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszából: […] ...terhére, az adósnál az elengedett kötelezettség viszont rendkívüli bevétel. (Mivel nem tételes jogszabályi előírás alapján történt a követelés elengedése, annak összegével a hitelezőnél az adózás előtti eredményt növelni kell, az adós viszont csökkentheti azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Követelés értékesítése

Kérdés: Társaságunk a 100 százalékban tulajdonában lévő kft.-nek kölcsönt adott, amelyet az nem tud visszafizetni, ezért eladjuk, benne a kölcsönt is. A kölcsön eladási ára 5 millió forint, könyv szerinti értéke 30 millió forint. Társaságunk a 25 millió forint veszteséget hitelezési vagy értékesítési veszteségként írja-e le? Kell-e a társasági adó alapját korrigálni?
Részlet a válaszából: […] A követelés értékesítésekor az eladó a kapott ellenértéket (az 5 millió forintot) az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint az egyéb bevételek között, a könyv szerinti értékét az új Szt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...[Tao-tv. 4. §-ának 1/a pontja, 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja, illetve (5)-(7) bekezdése, 8. §-ának (1) bekezdése].A követelés elengedésekor (ha nem minősül behajthatatlannak) a kettős könyvvitelt vezető rendkívüli ráfordításként számolja el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.