Kapcsolt vállalkozások közötti késedelmi kamat

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások közötti áruszállításból származó lejárt követelés és a késedelmesen kiegyenlített számlák összege után kell-e kamatot számolni?
Részlet a válaszából: […] ...követeléskénti előírása ellentétes a számviteli előírásokkal. A követelésként ki nem mutatott, de létező késedelmi kamat miatti követelés elengedését könyvelni nem lehet, így az az adózás előtti eredményt nem csökkenti, ezért a társasági adónál azt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés:

Véleményüket szeretnénk kérni a Ptk. 301/A. §-ában rögzített behajtási költségátalány és késedelmi kamat számvitelben történő gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Hogyan kell a könyvekben kimutatni a költségátalányt és késedelmi kamatot abban az esetben, ha erről vevőinket értesítjük? És emellett arról is tájékoztatjuk őket, hogy a fennálló jó kapcsolat érdekében ezt a követelést elengedettnek tekintjük? Hogyan kell kimutatni a Ptk. 301/A. §-a szerinti kötelezettséget, ha a szállító erről nem értesített bennünket? Helyes-e az az értelmezés, mely szerint a társasági adó alapját nem kell a fenti elengedett, behajthatatlannak nem minősülő követelés esetén megnövelni?

Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni.Amíg tehát a kötelezett nem fizetett, a jogosult nem tud követelést kimutatni a 3. számlaosztályban, így a ki nem mutatott követelés elengedése sem számvitelileg, sem adózási szempontból nem értelmezhető!A Ptk. 301/A. §-ának (2) bekezdése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Értékvesztéssel csökkentett követelés elengedése

Kérdés: A kft. 2010. 12. 31-én fennálló kölcsönkövetelése 41,2 millió forint, a felszámított kamatkövetelés 11,8 millió Ft. A kölcsönkövetelés teljes összegét 2009-ben értékvesztésként elszámoltuk. A kamatkövetelést 2009-ben és 2010-ben egyéb bevételként, majd teljes összegben értékvesztésként mutattuk ki. Az így elszámolt értékvesztés összegével a társaságiadó-alapot növeltük. 2010-től az értékvesztésként elszámolt összeg 20%-ával a társasági adó alapját csökkentettük. A kft.-nek 2011-ben szándékában áll elengedni a már teljes összegben értékvesztésként elszámolt kölcsön- és kamatkövetelését. A behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedése miatt a ráfordításként elszámolt hitelezési veszteség – esetünkben – nem növeli a társasági adó alapját. A problémát az okozza, hogy a 2011-ben elengedett követelést ráfordításként kellene elszámolni, de már 2009-ben a kölcsön és a kamat miatti követelésnél az értékvesztést is ráfordításként számoltuk el. A kérdező az így felvetett probléma feloldására különböző megoldásokat vet fel, és kérdezi, hogy helyes-e az álláspontja?
Részlet a válaszából: […] ...nem jogcím arra, hogy a korábban elszámoltértékvesztést az egyéb bevételek között visszaírják. Ugyanakkor a társaságiadónál a követelés elengedése esetén lehetőség van arra, hogy a korábbanadóalap-növelő tételként elszámolt értékvesztéssel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Tagnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: Társaságunk saját tagjának adott kölcsönt, amit ő nem fizetett vissza. Milyen járulékok, adók terhelik a társaságot és a tagot?
Részlet a válaszából: […] ...az egészségügyihozzájárulás miatt elszámolt költséget a társasági adó alapja megállapításasorán ugyanúgy kell kezelni, mint a követelés elengedése miatti személyi jellegűegyéb kifizetést.A kérdésben nincsen szó arról, hogy a tag az adott kölcsönután...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.