Magyarországra szállított termék szállítási díja

Kérdés: A külföldről beszerzett EXW-paritással megvásárolt, független fuvarozóval Magyarországra szállított termék szállítási díja a beszerzési ár részét képezi-e, szállítási költségét lehet a beszerzési árral együtt az elábére könyvelni, és ezáltal az iparűzési adó összegét csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] ...viszont a helyi iparűzési adó alapját nem lehet csökkenteni.A számviteli elszámolások alapvetően a bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményrendszerén alapulnak.Az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése szerint: anyagköltségként az üzleti évben felhasznált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
Részlet a válaszából: […] ...elve érdekében a különbözetet nem lehet időbelileg elhatárolni, az elhatárolás ez esetben az összemérés számviteli alapelv követelményével nem fér össze.A jogellenes szerződésnek a következménye lesz az, hogy veszteséget kell elszámolni akkor, amikor még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Használt autó beszerzési költségei

Kérdés: A használtautó-kereskedelemmel foglalkozó cég külföldről is hoz be személygépkocsikat. Ezekkel az autókkal kapcsolatban többféle kiadás merül fel, mint például a honosítási díj, a regisztrációs adó, műszakivizsga-díj, egyéb eljárási díjak. Ezek a beszerzési ár részét képezik, emiatt az eladott áruk beszerzési értékére könyvelendők? Esetleg igénybe vett szolgáltatások költségei, vagy hatósági díjként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...magyarországi üzembe helyezésének feltétele a honosítási díj, a regisztrációs adó megfizetése, de feltétele a magyar műszakivizsga-követelményeknek való megfelelés is. Így egyértelmű, hogy egy adott használt autó beszerzéséhez egyedileg hozzákapcsolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Külföldre történő értékesítés helyesbítésekor az árfolyam

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmaztak. (A kérdés szerint a helyesbítő számla kézhezvételekori devizaárfolyam használata nem felel meg a számviteli törvény követelményének, ezért helytelen. A számlahelyesbítés nem eredményezhet árfolyam-különbözetet!)Természetesen a nem használható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Barterüzlettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?
Részlet a válaszából: […] ...számára ésszerűen elérhető megállapodásban rögzített, vagy annak alapján számított árengedmény. Ha az akciós ár nem felel meg ezen követelménynek (mert például csak a két fél kapcsolatában érvényesül), akkor a szolgáltatás piaci értékére kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Eladási ár forintban, fizetés euróban

Kérdés: Ajándékboltot üzemeltetünk. Az árakat forintban határozzuk meg, azonban az ellenértéket euróban is ki lehet fizetni, a visszajáró összeget forintban adjuk. Az érvényes átváltási árfolyamot naponta határozzuk meg. Helyesen járunk-e el, ha a pénztárba bevételezett eurót az aznapi árfolyamon könyveljük, és csak a bankszámlára történő befizetéskor számolunk el árfolyam-különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...ha euróban nagyobb címletű pénzzel fizetnek, a különbözeteteuró, eurócent visszaadásával kell rendezni. Ha egy pénztárgéppel ez akövetelmény nem teljesíthető, akkor két pénztárgépet kell beállítani, különgépet a forintos tételek rögzítésére, külön gépet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Külföldi útszakaszra jutó szállítási költség

Kérdés: Egyik fuvarozónk nem bontja meg a számláját mostantól belföldi és külföldi útszakaszra az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdésére és 102. §-ára való hivatkozással. Az Szt. 74. §-ának (3) bekezdése viszont előírja: az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási költség. Mi a helyes eljárás mind az Áfa-tv., mind az Szt. tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértékét.A fuvarozás ellenértékének előbbiek szerinti megbontásátindokolja a fuvarozó számlája ellenőrizhetőségének a követelménye is. AzÁfa-tv.-nek a kérdésben hivatkozott előírásai és a számla tételeinek amegbontása között semmilyen kapcsolat nincs....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásalapvetően az adott ügyletet alátámasztó szerződéses kapcsolatokra épül. AzSzt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja ezt a követelményt a következőképpenfogalmazza meg: a teljesítés időszakában elszámolt értékesítés nettó árbevételemagában foglalja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Visszaszállított termék bizonylatolása

Kérdés: Társaságunk a külföldi anyavállalattól szerzi be termékeit, amelyeket – ha nem értékesítette Magyarországon – visszaszállítja az anyavállalatnak. Ugyanezen termékek esetében a társaság a belföldi vevő részére is, lehetőséget biztosít a vevő általi visszaszállításra. A termék tulajdonjoga minden esetben átszáll a társaságra, illetve a vevőre. Van-e lehetőség számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálni a korábbi értékesítést, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? A társaságunk által nem értékesített termék anyavállalat által történő visszavételéhez a társaságnak kell-e számlát kiállítania, vagy befogadhatja az anyavállalat által kiállított jóváíró számlát? Minőségi, mennyiségi kifogás az értékesítéshez kapcsolódóan nem merült fel.
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 168. §-a alapján a számlával egy tekintet alá esőokirattal szemben a legfontosabb követelmény, hogy kétséget kizáróan az adottszámlára hivatkozva, annak adattartamát módosítsa. A kötelező adattartalomnélkülözhetetlen eleme többek között: – hivatkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Importált, de az országba be nem hozott termék könyvelése

Kérdés: Ha egy cég harmadik országból vásárol árut, de az Magyarországra nem érkezik meg, hanem az EU más tagországába, és ott kerül értékesítésre, akkor milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni és milyen igazolásokkal kell rendelkezni? Ha ez az áru részben Magyarországra kerül és itt értékesítik, akkor milyen könyvelési tételek vonatkoznak rá, és milyen igazolással kell rendelkeznie? Ha az uniós országban adószámot kell kérni, akkor mit kell könyvelni ott és idehaza? Számlázhat-e a magyar cég itthonról exportként az Unióba úgy, hogy az áru nem érkezik be az országba?
Részlet a válaszából: […] ...válaszadásnál előre kell bocsátani, a számvitelielszámolás követelményei esetenként lényegesen eltérnek az Áfa-tv.követelményeitől, előírásaitól. Ha a cég harmadik országból vásárolt árut, és ez az áru akülföldivel kötött szerződés szerint a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.
1
2
3