Utólag adott árengedmény

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ...a pénzügyi rendezés alatt érteni?Elsősorban azt, ha az engedményt adó az engedmény összegét ténylegesen átutalta. A pénzügyi rendezés követelménye azonban teljesülhet akkor is, ha az engedmény megállapítását követően kibocsátott számla pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Határozatlan idejű szerződés szerinti előleg elszámolása

Kérdés: Partnereink részére – határozatlan idejű szerződés szerint – termékeket szerzünk be. A szerződés szerint átlag egyhavi vásárlás finanszírozására egyszeri előleget kapunk, amellyel azonban csak a szerződés megszűnésekor (esetleg sok-sok év múlva) kell elszámolnunk. A kapott előleg miatti kötelezettséget hova soroljuk be a könyvelésnél, illetve a mérlegkészítéskor?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti ellenértéket.A hivatkozottak alapján a kérdésben szereplő egyszeri előleg nem igazán felel meg az előleggel szembeni követelményeknek, könnyen minősíthető hosszú lejáratú kölcsönnek. Ezek előrebocsátása után a számviteli elszámolásról.Az új Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Export: szállítási és rakodási költség megosztása

Kérdés: Az új Szt. 74. §-ának (3) bekezdése szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási költség. Hogyan kell a számlát megbontani és kontírozni, hogy az előírásnak eleget tegyünk, ha az exportáló végzi a szállítást, illetve ha más vállalkozó végzi azt?
Részlet a válaszából: […] ...és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértékét.Ennek a követelménynek csak akkor lehet egyértelműen megfelelni, ha a szállítást, a rakodást végző vállalkozó számlája – a vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Külföldi tanulmányterv áfája és elszámolása

Kérdés: Belföldi cég külföldi cégtől épületkomplexumra tanulmánytervet rendel meg, amelyet egy önkormányzatnak ad el. Milyen áfafizetési kötelezettség terheli? Hogyan kell elszámolni? Mi a számviteli elszámolás akkor, ha az önkormányzat mégsem veszi meg?
Részlet a válaszából: […] ...a vásárolt készletek között "közvetített szolgáltatás"-ként, ha megfelel az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában leírt követelményeknek, azaz a belföldi cég a külföldi cégtől a tanulmánytervet ugyan saját nevében vásárolta meg, de azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Helyesbítő vagy sztornószámla?

Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének 16., 17., 18. pontjai tartalmazzák a számlával, az egyszerűsített számlával, a számlát helyettesítő okmánnyal szembeni követelményeket, de nem találunk a sztornószámlára vonatkozó előírást. A számlaadási kötelezettségről az Áfa-tv. 43. §-a,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Víz-, gáz-, áramdíj közvetítése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a bérbeadónál a bérlő által fogyasztott víz, gáz, áram díját? Lehet-e ez esetben közvetített szolgáltatásról beszélni?
Részlet a válaszából: […] ...vásárolt szolgáltatást változatlan formában értékesíti. És ezen kiemelés mellett utalunk a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményére [az Szt. 165. §-ának (1)–(2) bekezdése], mely szerint csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.

Közvetített szolgáltatás az iparűzési adónál

Kérdés: A 2001. évtől a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető a nettó árbevétel. Milyen kritériumai vannak annak, hogy egy szolgáltatás értéke, mint közvetített szolgáltatás, figyelembe vehető legyen az adóalap megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] ...helyi iparűzési adó alapját tehát nem minden input szolgáltatás ellenértéke csökkenti. A tartalmi, számlázási, illetve nyilvántartási követelmények a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó definícióból adódnak.Tartalma szerint egy-egy szolgáltatás akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.
1
…
14
15