3 talált cikk az építőipar , számvitel , szerződés , üzleti év , követelmény kifejezésre

Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?

Kérdés: A Tulajdonos kft. rendelkezik 100 egységnyi építési telekkel, amelyre – a Tulajdonos kft. nevére szólóan – az illetékes építési hatóság 300 egységnyi – többszintes – kiskereskedelmi egység létesítését engedélyezte. Az ingatlan pláza jellegű, amelyben kiskereskedelmi egységek kerülnek megépítésre. A Tulajdonos kft. a 100 egységnyi telek egy részét értékesítette a vevők részére, amely az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. A vevők mint építők vállalkozási szerződés keretében megbízták a Tulajdonos kft.-t az ingatlan kivitelezésével. Az egyes ingatlanok bekerülési értéke több tízmillió forint, de egyenként nem érik el a 120 millió Ft-ot. Konkrét eset: "A" kft. építési szerződéssel megbízza a Tulajdonos kft.-t, hogy az ingatlan 2. emeletén építsen meg részére 50 m2 alapterületű kiskereskedelmi egységet, a vállalási ár nettó 25 millió Ft. A Tulajdonos kft. mint építtető építési szerződést köt "B" kft.-vel a pláza jellegű ingatlan kivitelezésére, nettó 1500 millió Ft-tal. Az építtető az építési szerződésben nem nyilatkozik a kivitelező felé arról, hogy az építmény számviteli törvény szerinti bekerülési értéke a szerződéskötéskor eléri a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvényben meghatározott értéket. Kérdés, kinek és milyen összeg után keletkezik kulturálisjárulék-fizetési kötelezettsége?

Kérdés: A 2488. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további, az építőipari gyakorlatban előforduló esetekre szeretnék választ kapni. Ilyen eset, hogy a megrendelő az elvégzett munkáról a számlát befogadja, a szerződés mennyiségi és minőségi átvételét igazolja. A fizetési határidőben viszont felszólítás ellenére sem fizetett, likviditási problémáira hivatkozik, évekig elhúzza a fizetést, előfordulhat az, hogy közben felszámolásra is sor kerül. Véleményem szerint ilyen esetben jogos az árbevételkénti elszámolás.