Időbelileg el nem határolt támogatások

Kérdés:

Egy sportegyesület társaságiadó-támogatásának könyvelésével és elszámolásával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel. A Számviteli Levelek 334. számában a 6808-as sorszámú kérdésre adott válaszban az szerepel, hogy az egyesület könyvelésében a pénzügyileg rendezett (megkapott) társaságiadó-támogatás költséggel nem ellentételezett részét időbelileg el kell határolni. Az egyesület 2022. évi költségszámláinak egy részét a 2019–2020. évi támogatás terhére számolta el. Az egyesület könyvelését a 2022. évben vettük át, a 2021. évi zárómérlegben a különböző támogatások költséggel nem ellentételezett részei időbelileg nem kerültek elhatárolásra. Jól értelmezzük a 6808-as kérdésre adott választ, miszerint ezeket a költségeket el kellett volna az egyesület könyvelésében időbelileg határolni? Mit tehetünk, ha az elhatárolást az előző könyvelési szolgáltató elmulasztotta? Jól értelmezzük-e, hogy a számviteli törvénynek való megfelelés érdekében a könyvekben támogatásonként kell bemutatni, hogy a bevételeket milyen kiadásokra fordították, és ami nem kerül felhasználásra, azt időbelileg el kell határolni? Így a NAV által kiutalt céges társaságiadó-támogatások esetében is elkülönítetten, a felajánlást tevő cégenként külön kell nyilvántartani az adott cégtől kapott támogatást és a támogatásra elszámolt költségeket?

Részlet a válaszából: […] ...az egyik a fejlesztési támogatás (jellemzően tárgyi eszközök beszerzésére), a másik pedig a költségeket ellentételező támogatás. Alapkövetelmény, hogy a támogató határozza meg írásban, hogy mire adja a támogatást. Az adott esetben nem a NAV a támogató (bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Saját vállalkozásban megvalósított beruházás

Kérdés: A saját rezsis beruházásokkal kapcsolatban kérdezem: érvényesnek tartják-e a Számviteli Levelek 246. számában az 5067. számú kérdésre adott választ? A kérdező ezt követően több részletet idéz a hivatkozott válaszból, beleértve a válasz összefoglalóját is, majd felteszi a kérdést, valóban tágabb-e a saját vállalkozásban végzett beruházás számviteli értelmezése az Áfa-törvénynél? Konkrétan, keletkeztet-e vagy sem áfafizetési kötelezettséget, ha a számviteli előírások miatt az aktiválandó értékben figyelembe kell venni olyan saját alkalmazásban álló szakemberek bérköltségét, akik kizárólag a beruházás adminisztratív koordinálásával foglalkoznak, megfogalmazzák és képviselik a megrendelő elképzeléseit, követik a folyamatot? (Több ingatlan épül, amelyeket külső tervező, generálkivitelező és egyéb külső vállalkozók építenek meg, a megrendelő az építkezéshez anyagot sem vesz, és a külső vállalkozások által benyújtott számlák értéke nagyságrendekkel meghaladja a saját alkalmazásban álló szakértők bérköltségének összegét.)
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül attól, hogy milyen értéket képviselnek. Az elszámolásnál tekintettel kell lenni a megbízható és valós összkép követelményére is, ezért a saját vállalkozásban végzett teljesítmények közvetlen önköltségét legkésőbb az üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédi iroda tartozásait az eljárás lefolytatásának végéig rendezni fogja. Ezért csak a végelszámolással kapcsolatos feladatokat, követelményeket ismertetjük.Az ügyvédekről az 1998. évi XI. törvény rendelkezik. Ezen törvény 76. §-a tartalmazza az ügyvédi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Eszközbeszerzés anyagköltségkénti elszámolással!?

Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)
Részlet a válaszából: […] ...használatbavételkori elszámolást igényel. Ez esetben viszont nem dokumentált az a – támogatási szerződésekben jellemzően előírt – követelmény, hogy a támogatott eszköz meghatározott időtartamig (általában 5 évig) nem idegeníthető el, a tevékenységet kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Rendeltetésszerű használatbavétel

Kérdés: Az 5388. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, hogy ha a rendeltetésszerű használatbavétel perdöntő, akkor mi tekintendő annak? Mi van akkor, ha olyan változásokat hajtunk végre a már meglévő használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlanon, ami nem engedélyköteles? A használatbavételt követően felmerült költségeket el kell határolni, és a bérleti időszak alatt arányosan kell felszabadítani?
Részlet a válaszából: […] ...helyezni. A rendeltetésszerű használatbavétel feltétele ingatlanok esetében a használatbavételi engedély.De ez csak az egyik feltétel. Követelmény az is, hogy a rendeltetésszerű használathoz szükséges műszaki feltételek is teljesüljenek. Használtan történő beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Anyagköltségnek minősül-e a víz-, gáz-, az áramdíj?

Kérdés: Szeretnék választ kapni arra, mondhatja-e az önkormányzat azt, hogy nem ismeri el anyagköltségként a víz-, a gáz-, az áramdíjat? Eddig anyagköltségként számoltuk el. Az önkormányzat azonban az egyik ellenőrzés során arra hivatkozott, hogy a helyiadó-törvényben lévő anyagköltség fogalmának nem felel meg a víz-, a gáz-, az áramdíj.
Részlet a válaszából: […] ...olyan eszközök, amelyeket az értékesítendőtermékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni.Ezen követelményeknek megfelel a víz is, a gáz is és az áram is. Ezértanyagköltség a vízdíj, a gázdíj, az áramdíj.Gyakran tekintik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében az összehasonlíthatóság, a 15. § (5)-(6) bekezdésében a következetesség és a folytonosság számviteli alapelvek követelményeként megfogalmazottakra is.Az új Szt. változtatott a mérleg, az eredménykimutatás formáján, tartalmán, nyilvánvaló, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.