Garanciális javítás ellenértékének megtérítése

Kérdés: A személygépkocsit értékesítő márkakereskedő garanciális javítási ellenértéke elszámolására vonatkozik a kérdés, amikor azokat a gépjármű importálója megtéríti. A gyakorlatban a vevő a márkakereskedőhöz fordul a hiba kijavítása érdekében. A vevő a javítási költségekről nem kap számlát, nem fizet érte. A gyártó, az importáló az igazolt és elfogadott garanciális javítás költségeit megtéríti a márkakereskedő részére, belső elszámolás alapján. Egy áfás értelmezés szerint a garanciális javításokról nem lehet áfás számlát kiállítani. Ha anyagra van szükség, az importáló küldi az anyagot számlával, a márkakereskedő levonja az áfát. A javítási, szerelési munkák ellenértékét számla nélkül téríti meg az importáló, emiatt azt egyéb bevételként kell elszámolni. Most azzal találkoztam, hogy az importáló által biztosított könyvelőprogram a garanciális költségek megtérítésével kapcsolatos igényt automatikus adatátadással árbevételként számolja el. Az áfabevallás analitikája ezt az árbevételt nem tartalmazza, ezért a kimutatott árbevétel nem egyeztethető a kibocsátott számlákkal és a felszámított adóalappal. Helyes-e az alkalmazott gyakorlat? Ha nem, milyen előírásokra lehet hivatkozni a megfelelő módosítás érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...az importáló felé, a számlázott – áfa nélküli – összeget pedig árbevételként számolja el. (Helyes a könyvelőprogram követelményrendszere, mely szerint a garanciális javítási költségek megtérítését árbevételként kell elszámolni!)Összefoglalva:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Cégtelefon áfája

Kérdés: Eddig a bejövő telefon- és internetszámlák 20%-át közvetített szolgáltatásként számoltuk el, és továbbszámláztuk dolgozóinknak, illetve ezen 20%-nyi résznek nem helyeztük levonásba az áfáját. A maradék 80%-ból 70%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és levonásba helyeztük ezen rész után az áfát. A maradék 80%-ból 30%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és nem vontuk le ezen rész áfáját. Így nem volt olyan rész, ami után természetbeni hozzájárulásként személyi jövedelemadót kellett volna fizetnünk. Nem tudom értelmezni azt, ha a cégtelefon használata a számla alapján tételesen nem különíthető el, a kifizetőt terhelő áfás kiadás 20%-át mindenképpen magáncélú használatnak kell tekinteni. Helyesen jártunk el? Jó volt ez az elszámolás 2008. évben, illetve maradhat ez 2009. évben is?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a 2008. évi elszámolás nem mindenbenfelel meg az Szt., az Áfa-tv., az Szja-tv. követelményeinek. A kérdés szerint a magáncélú használatot nem tételeskigyűjtéssel állapították meg, hanem a bejövő telefon- és internetszámlák -áfát is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Mobiltelefon-feltöltés elszámolása

Kérdés: Társaságunk mobiltelefon-feltöltést értékesít, amit a szállító cég utólag a ténylegesen értékesített mennyiségnek megfelelően számláz cégünknek. A szállító számláján szereplő áfa nélküli összeg ELÁBÉ-nak minősül-e? Ha nem, hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 78.§-ának (5) bekezdése tartalmazza az eladott áruk beszerzési értéke tartalmikövetelményeit. A mobiltelefon-feltöltés nem felel meg ezen követelményeknek,mivel a mobiltelefon-feltöltés nem áru, az a telefonszolgáltatás ellenértéke,tehát szolgáltatás. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Családiház-építés eladásra

Kérdés: Ingatlanberuházással foglalkozó társaság telket vásárol, amire családi házakat épít. A kivitelezést alvállalkozók végzik, akikkel vállalkozási szerződést köt. Az elkészült ingatlanokat használatbavételi engedéllyel értékesíti a vevőknek, akikkel adásvételi szerződést köt. Az alvállalkozók teljesítése jelen esetben közvetített szolgáltatásnak minősül-e, s így levonható-e az iparűzésiadó-alapból? Ha nem, akkor hogyan kezelendő? Kérem, hogy közöljék a törvényi hivatkozást is!
Részlet a válaszából: […] ...mind a megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Ptk.szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ez akövetelmény sem teljesül a kérdésben leírt esetben, mert a kérdező társaság amegrendelővel (a jövendőbeli vevőjével)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.