Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...a fentiek figyelembevételével jártak el (és nem a tőketartalék terhére történt a visszavásárlás), és teljesült az Szt. szerinti követelmény (röviden a szabad tőketartalék és az adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék együttes összege legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Házipénztár-kezelés szabályai

Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést olvasva, úgy tűnik, mintha azt még 1990 előtt fogalmazták volna meg, amikor általános volt az a követelmény, hogy a részletkérdésekre is jogszabály, de legalább minisztérium által kiadott közlemény tartalmazzon kötelező előírást. Ez azonban már a régmúlt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjában, továbbá a törzstőke összegének meg kell haladnia a 6 millió forintot.A Ptk.-ban a törzstőkén felüli vagyonra vonatkozó követelményt az Szt. 39. §-ának (5) bekezdése fogalmazza meg. A saját üzletrész visszavásárlásának az is feltétele, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Két hónapot érintő külföldi napidíj

Kérdés: Cégünk munkavállalója 4 napos külföldi kiküldetésen vesz részt, amelyből 2 nap április hónapra, 2 nap május hónapra esik. A napidíj összege magas, emiatt van adóköteles része. A napidíjat előre fizetjük a munkavállalónak. Jelenleg 2 nap napidíját áprilisra, 2 nap napidíját májusra számoljuk el, és adózunk utánuk. Szabályos ez? Mikor kell valójában könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...összemérés számviteli alapelv követelménye, hogy a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételei és a bevételeknek megfelelő költségei (ráfordításai) azonos időszakban kerüljenek számbavételre. Ez az azonos időszak az üzleti év, amiből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...a taggyűlés, a közgyűlés.A számviteli beszámolót nyilvánosságra kell hozni. A közzétételre kerülő beszámolóval szemben alapvető követelmény, hogy az megbízható és valós összképet adjon – többek között – a gazdálkodó vagyonáról, a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...a taggyűlés, a közgyűlés.A számviteli beszámolót nyilvánosságra kell hozni. A közzétételre kerülő beszámolóval szemben alapvető követelmény, hogy az megbízható és valós összképet adjon – többek között – a gazdálkodó vagyonáról, a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Társasház számlázási kötelezettsége

Kérdés: Kérjük, erősítsék meg, hogy a 39. lapszám 780. kérdésre adott válasza hatályosnak tekinthető-e! Megtagadhatja-e a közös képviselő a számlaadást? Elszámolhatjuk-e – mint bérbevevő – pénzátutalási megbízás alapján a költségeket? Melyik jogszabályi hely alapján kötelező a társasháznak számlát adnia?
Részlet a válaszából: […] ...törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.Az Szt. 166. §-ában a számviteli bizonylatokkal szemben támasztottkövetelményeknek legjobban a számla felel meg.A hivatkozott kéttörvény alapján tehát a társasházat számlakibocsátási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] ...jutó saját tőke 3,6 millió forint.)Nézzük a második esetet, amikor a kft. visszavásárolta a 25százalékos üzletrészt – a Gt. követelményeinek megfelelően – 1,5 millióforintért. Ez esetben is a régi 75 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...emelkedett határozata alapjántörténik az egyéb bevétel elszámolása, akkor az egyéb bevételek elszámolásávalkapcsolatos általános követelmény (az, hogy a pénzügyi rendezése legkésőbb amérlegkészítés időpontjáig megtörtént) nem teljesülhet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...csak jegyzett tőkét és pozitív eredménytartalékot, pozitív tőketartalékot és lekötött tartalékot tartalmazhat.Az Szt. és a Gt. követelményeinek figyelembevételével: a jegyzett tőkét az alapító okiratban meghatározott összegben kell kimutatni;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
1
2