Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzett munkagépet csak az egyik társaság (az "A" társaság) aktiválhatja. Ez egyébként a mérleget alátámasztó leltárral szembeni követelményből is következik. Ezért a munkagép beszerzését az "A" társaságnál kell befejezetlen beruházásként kimutatni, majd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Óvadékot nem adja vissza a bérbeadó

Kérdés: A cég lakást ad bérbe magánszemélynek. A bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. Szerződés szerint 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizettek, melyről számlát nem állítottak ki. Az óvadék összege a bérbeadónak okozott károk ellentételezésére használható fel. A bérleti szerződés megszűnik, mivel az ingatlanban károk keletkeztek. Szóban megállapodtak, hogy az óvadékot a bérlő nem kapja vissza. A bérbeadó erről írt egy feljegyzést, de a bérlő már nem fogja aláírni, és az óvadékot sem fogja visszakövetelni. A bérbeadónak van-e számlázási kötelezettsége a nála maradt óvadékkal kapcsolatban? A károk helyreállítási költsége meghaladja az óvadék összegét. Elképzelhető, hogy a bérlő nem minden kárt állít helyre az eredeti állapotnak megfelelően, ez esetben kevesebb lesz a költség, mint az óvadék összege. Hogyan kell könyvelni a cégnél maradt óvadékot?
Részlet a válaszából: […] ...vagy egészében) az óvadékként kapott, a kötelezettségek között kimutatott pénzeszköz biztosítja.A zálogszerződéssel kapcsolatos követelményekből, a zálogjog intézményéből az következik, ha a bérbeadó elvégezte (elvégeztette) a károk helyreállítását, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Óvadék utáni kamat

Kérdés: Cégünk valamely kötelezettség biztosítására óvadékot kért partnerétől. A szerződés értelmében a kapott óvadékot elkülönített számlán kezeljük, az óvadék után járó kamattal időközönként elszámolunk azzal a feltétellel, hogy az óvadéki számla költségeit partnerünk viseli. Hogyan kell kezelni/könyvelni a partnernek járó "kamatot" és a számla "költségét"? A "kamatról" szükséges-e a partnertől valamilyen bizonylat? Az óvadék "kamata" bevételt képez-e, vagy kötelezettségként írhatom elő? Az óvadéki számla "költségét" ki kell számláznom, vagy csökkenthetem vele a fizetendő "kamatot"?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki, hogy a kapott óvadék megfelel-e az új Ptk.-ban előírt követelményeknek.Az új Ptk. az óvadékot a zálogjogba integrálta. Az 5:95. § alapján óvadék – többek között – pénzen és értékpapíron kézizálogjogként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében az összehasonlíthatóság, a 15. § (5)-(6) bekezdésében a következetesség és a folytonosság számviteli alapelvek követelményeként megfogalmazottakra is.Az új Szt. változtatott a mérleg, az eredménykimutatás formáján, tartalmán, nyilvánvaló, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.