Teletankból hiányzó üzemanyag megtéríttetése

Kérdés: A gépjármű-bérbeadással foglalkozó kft. a bérbe adott járműveket teletankkal adja át az ügyfeleinek a bérleti szerződésben rögzítetteknek megfelelően, teletankkal is várja vissza az autókat. A bérleti díjnak nem része a bérleti időszak alatt az üzemanyag biztosítása, ez a bérlő feladata. Előfordul, hogy a bérlő nem teletankkal hozza vissza a járművet, ilyenkor a bérbeadó teletankolja a járművet. A saját nevére kapott üzemanyagszámlát szeretné a bérbeadó továbbterhelni a bérbevevőre. Hogyan jár el helyesen a bérbeadó?
Részlet a válaszából: […] ...a teletank érdekében megvásárolt üzemanyagot nem a gépjármű volt bérlője veszi meg, nem veszi át, tehát nem teljesülnek az adásvétel követelményei. Tehát ez nem elfogadható megoldás!A másik megoldás: A bérbeadó a kapott üzemanyagszámlát elszámolja anyagköltségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Ingatlan bérbevétele, majd megvásárlása

Kérdés: Egyik ügyfelünk bérbe venné az ingatlanunkat, majd hosszabb távon megvásárolná úgy, hogy a kifizetett bérleti díjat beszámítsuk az ingatlan vételárának kiegyenlítésébe. Hogyan kell eljárnunk a bérlet időszakában, majd az adásvételnél? Milyen bizonylatok alapján és hogyan kell a gazdasági eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Aszámviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.A hivatkozott bizonylati elvi követelmények, az Szt. 16. §-ának (1) bekezdése szerinti egyedi értékelés elve alapján a kérdésben két – egymástól érdemileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Eszközök értékesítésekor a teljesítés időpontja

Kérdés: Eszközök értékesítésekor a teljesítés időpontjára vonatkozóan egyes vélemények szerint az adásvétel a Ptk., az Szt., az Áfa-tv. összefüggésében akkor teljesül, amikor a vevő megszerzi a tulajdonjogot. Ezért, ha az adásvételi szerződésben a tulajdonjogot fenntartják a vételár teljes kifizetéséig, akkor a fizetés dátuma lesz a teljesítés időpontja? Hogyan kell eljárni ingatlanok, más eszközök értékesítésekor?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés teljesítéséről a Ptk. Hatodik könyvének XX. és XXI. Fejezete hosszan rendelkezik, de az érdemileg eltér az Szt., az Áfa-tv. követelményeitől. A 6:122. § szerint a teljesítéssel a kárveszély – ha a törvény másként nem rendelkezik – a másik félre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanértékesítés

Kérdés: A cseh gazdasági társaság magyarországi fióktelepe ingatlanait a saját (100 százalékos) tulajdonában álló magyar kft.-nek kívánja adásvétellel értékesíteni. A tranzakcióra értelmezhető-e az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontjában leírt illetékmentesség?
Részlet a válaszából: […] ...illeték alóli mentesség egyik feltétele ezzel teljesül. Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontjában szerepel még egy követelmény: ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Teljesítés időpontja eszközök értékesítésekor

Kérdés: Eszközök értékesítésekor (ide nem értve a lízinget, részletre vételt) a teljesítés időpontjára vonatkozóan több helyen olyan állásfoglalásokat lehetett olvasni, hogy az adásvétel Ptk., Szt., Áfa-tv. összefüggésben akkor teljesül, amikor a vevő megszerzi a tulajdonjogot. Ezért, ha az adásvételi szerződésben a tulajdonjogot fenntartják a vételár teljes kifizetéséig, akkor a fizetés dátuma lesz a teljesítési dátum, amely meghatározza a számviteli, adózási feladatokat, és nem vehető figyelembe korábbi átadás/átvételi, birtokba adási dátum. 2008 előtti magyarázatokban nem a tulajdonjog megszerzése volt a meghatározó a teljesítés időpontjára vonatkozóan. Hogyan kell helyesen eljárni ingatlanok, más eszközök értékesítéskor?
Részlet a válaszából: […] ...teljes kiegyenlítése előtt nekiátadják.A Ptk. 368. § tartalmazza a tulajdonjog fenntartásának alehetőségét. Ez nem ír elő olyan követelményt, hogy a tulajdonjog fenntartásaesetén nem lehet teljesítés, azaz nem lehet a dolgot ténylegesen értékesíteni,az nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Számlázott érték összetételének módosítása

Kérdés: A kft. 2004. 12. 27-én adásvételi szerződés alapján 2 db üzletet vásárolt, amelyek birtokba adása ugyanezen a napon megtörtént. Az üzletek ellenértéke még decemberben kiegyenlítésre került. A számlakibocsátó megállapította, hogy a szerződésben a telek és a felépítmény értéke helytelenül került meghatározásra. A javítás nem változtatta meg a számla végösszegét, a levonható áfát. A számla már a helyes telek- és felépítményértékkel került kiállításra. Az ügyvéd az ellenjegyzett szerződésmódosítást 2005. 01. 19-én készítette el. Az adóhatóság a kft.-nél áfakiutalás előtti ellenőrzést végzett, és a 4 M Ft összegű áfát nem utalta ki (bár elismerte annak jogosságát), mivel a számla módosítására vonatkozó szerződés kiegészítése csak januárban készült el, az üzletek bérbeadása sem történt meg december hónapban. Így az áfakiutalást önrevízióval módosítani kellett. A belső feljegyzés megfelelő dokumentáció-e a számla belső tartalmának módosítására? A bérbeadás ténye oka lehet-e az áfa-visszatérítésnek? Hogyan kell elszámolni és év végén a mérlegben kimutatni az adóhatóság által a következő időszakra átviendő áfát? Számviteli szempontból a teljesítés megtörténtnek tekinthető-e, és így a nyilvántartásba vétel helyes volt-e?
Részlet a válaszából: […] ...azonban nem a szerződésben rögzített értékadatokat tartalmazta, aztbelső feljegyzés támasztotta alá, így a számla nem felelt meg az Szt.követelményeinek, sem a hivatkozottaknak, sem az Szt. 167. §-a (1) bekezdéséneke) pontjában megfogalmazott tartalmi követelménynek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Burkolt lízingszerződés

Kérdés: Egy társaság tartós bérleti szerződést kötött konyhagépekre. A bérbeadó havonta számlázza a bérleti díjat. A bérleti szerződés lejártakor a társaság úgy dönt, bár ez a szerződésben nem szerepel, hogy megveszi a gépeket, amelyeket a bérbeadó le is számláz. Az utólagos vétel miatt át kell-e minősíteni a bérletet adásvételi ügyletnek? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Ha visszamenőleg adásvételnek kell tekinteni az ügyletet, akkor milyen bizonylat alapján kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...pontja tartalmazza a pénzügyi lízing értelmező rendelkezését. A kérdésben leírt tartós bérleti szerződés, ha megfelelne az itt leírt követelményeknek, akkor a bérbeadót maga az Szt. kötelezné a szerződésnek megfelelő számlázásra, és ezen számlák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.