Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a felsorolt esetekben az alábbi rendelkezést: "A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete"? Adott egy devizában megállapított tárgyi eszköz számlája, amit előre utaltak pro forma számla alapján, majd az utalás napjával megegyező napi teljesítéssel készül el a számla. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 7-i átutalással történt a kiegyenlítés. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 8-i átutalással egyenlítették ki, 7-én valutabefizetés történt a bankszámlára. Mikori állapot szerint kell vizsgálni, hogy van-e annyi devizája a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...(árfolyamveszteség esetén növelni, árfolyamnyereség esetén csökkenteni)."A devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett" követelményt a beruházás bekerülésének elszámolásakor indokolt vizsgálni, kapcsolódóan az utolsó kérdéshez. Nem azt kell vizsgálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Szt. változása – Rendkívüli tételek megszüntetése

Kérdés:

Kérdés: Néhány nappal ezelőtt olvastam, hogy a számviteli törvény 2016. január 1-jétől jelentősen módosul (legalábbis a módosítást tartalmazó törvény terjedelméből ez következik). Lehetne ezen módosítások közül néhányról, számlaösszefüggésekkel is kiegészítve, a Számviteli Levelekben is olvasni?

Részlet a válaszából: […] ...CI. törvénnyel történő módosítását, 2016. január 1-jétől történő hatálybalépését az Európai Unió új számviteli irányelvének követelménye indokolta.A módosítások egyik köre a rendkívüli tételek megszüntetéséhez kapcsolódik, mivel az új számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...akadálya annak, hogy az átalakulás során a kiválássallétrejövő társaságba a tagok csak pénzeszközöket vigyenek be. A Gt. csak azt akövetelményt fogalmazza meg, hogy a társaság tagjai és a társasági vagyon egyrészének a részvételével történjen a szétválás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...csak jegyzett tőkét és pozitív eredménytartalékot, pozitív tőketartalékot és lekötött tartalékot tartalmazhat.Az Szt. és a Gt. követelményeinek figyelembevételével: a jegyzett tőkét az alapító okiratban meghatározott összegben kell kimutatni;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.