16 talált cikk a beszerzés , követelés , bizonylat , költség , követelmény kifejezésre

Kérdés: Belföldi vállalkozás másik magyar társaságnak szerződés szerint terméket értékesít. Az ellenértéket forintban határozták meg, a számla is forintban készül. A két társaság megállapodott, hogy a vevő a forintban készült számla ellenértékét minden esetben euróban fogja kifizetni. A forint euróárfolyamát azonban az év végéig 360 forintban határoznák meg. A forintban készült számlára minden esetben feltüntetik a rögzített árfolyam alapján kiszámított euró értékét is, mint fizetendő összeget. Megfelel-e az így készített számla a jogszabályoknak, az áfatörvény előírásainak?

Kérdés: A társaság könnyűszerkezetes sátrat bérel. A bérleti szerződés megkötésekor a bérleti időszak (8 év) teljes bérleti díját a társaság előre megfizette, költségként elszámolta, majd időbelileg elhatárolta. A bérbe adó társaságnál időközben elkezdődött a felszámolási eljárás. A felszámoló felajánlotta a bérelt sátor megvételének a lehetőségét, annak a piaci értékén. Társaságunk élni kíván a lehetőséggel. Mi az ezzel kapcsolatos teendő? Hogyan kell a bérlet megszüntetését, illetve a bérelt sátor megvételét elszámolni? Beszámítás lehet? Milyen bizonylatokra van szükség?

Kérdés: Örömmel olvastam a 422. számban megjelent, 8167. számú, portfóliókezelésbe adás könyveléséről szóló válaszukat. Néhány helyen azonban nem teljesen értek egyet az Önök véleményével. A 2. kérdésre adott válaszuk szerint az értékpapírok évközi adásvételének eredményeként kimutatott bruttó hozamot a portfóliókezelésbe adónál könyvelni kell, jellemzően kamatbevételként, akkor is, ha azt a portfóliókezelő közvetlenül nem utalja át, hanem azt is befekteti. A 7. kérdésre adott válaszuk: év végén a követelésként kimutatott összeg a portfóliókezelő jelentése szerinti összesen értékkel kell, hogy megegyezzen. A 7. kérdésre adott válaszuk alapján csak úgy egyezhet a portfóliókezelő és a kezelésbe adó kimutatása, ha a kezelésbe adó elszámolja az értékpapírok nettó eszközértékének változását is, mivel a portfóliókezelő mindig az adott hó utolsó napján érvényes piaci árfolyamon kimutatott portfólió értékét közli. Ez így helyes? Tudomásom szerint a "sima" értékpapír-vásárlásnál sem szabad átértékelni az értékpapírt az év végi nettó eszközértékre (piaci árra), mivel azt a hozamot nem realizáltuk. A portfóliókezelésnél ezek szerint át kell értékelni? Le kell-e könyvelni az értékpapírok piaci értékének változásából származó nyereséget/veszteséget, és ha nyereség volt, akkor adózni kell utána? Vagy el lehet határolni, mint nem realizált nyereséget/veszteséget? Ha a portfóliókezelő a bekerülési árat közölné az év végi kimutatásban, akkor sem tudok vele egyeztetni, hiszen az eredetileg portfóliókezelésbe adott összegből a portfóliókezelő már adott-vett papírokat, az elért nyereségen újabb papírokat vásárolt, így az eredetileg átadott 1 millió euró már 1.000.500 euró lett, és 1.000.900 euró az év végi piaci árra történő átértékelés miatt, miközben a könyveimben csak az eredetileg átadott 1.000.000 euró van. Mivel kellene év végén egyeznie a könyvelésnek? A 2. kérdésre adott válaszuk alapján: a portfóliókezelő havi jelentése alapján az adott havi, adásvételből származó nyereséget/veszteséget el kell számolni akkor is, ha azt a portfóliókezelésbe adó nem kapta meg. Véleményem szerint ez ugyanúgy nem realizált eredmény, mint az előző bekezdésben említett átértékelés, hiszen hiába "kapott" árfolyamnyereséget vagy osztalékot a befektető, mivel az újra befektetésre került, ezért annak realizálása ugyanolyan bizonytalan, mint az összes többi értékpapíré, vagy akár az előző pontban említett piaci értékváltozásból származó árfolyamnyereségé. Mindebből számomra az következne, hogy realizált hozamot csak a portfóliókezelési szerződés megszűnésekor (akár évekkel később) lehetne elszámolni, azonban ha a 4. pontra adott válaszuk alapján a költségeket folyamatosan el kell számolni, akkor hogyan érvényesül az összemérés számviteli alapelv?

Kérdés: A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél a számla 2018. évi vevői követelés, a partnernél pedig 2019. évi szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. A követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor kell elhatárolásként könyvelni? Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi meg a felhasználónak, hogy az előző időszakra rögzítse a számlát. A számviteli törvény értelmezése sem egyértelmű.

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani, illetve könyvelni a munkavállalóknak elszámolásra kiadott készpénzt? Mi a teendő, ha a készpénzt az ügyvezető kezeli? Mit kell tenni akkor, ha az előírt határidőben az elszámolás nem történik meg?

Kérdés: X. kft. ablakok, ajtók kereskedelmével, beépítésével foglalkozik. A Z. kft.-től beszerzett (kifizetett) ablakok beépítése során kiderült, hogy a termék hibás. A hibás termékeket visszavették, azok helyett jobb minőségű került beépítésre, de a vevő X. kft. részére csak a különbözetét fizette meg. Emiatt az új ablakok beszerzése veszteséges. Per indult. A bíróság X. kft.-nek a Z. kft.-vel szembeni követelését megítélte. A Z. kft. – mint vesztes kereskedő – két éven belül tudná kifizetni az ablakok árát, a perköltséget, a késedelmi kamatot (bízva az ablakok gyártójával szembeni per megnyerésében). Addig egy földet ad biztosítékként, amire a jelzálogjog bejegyezhető. Hogyan kell ezt az eseményláncot a számviteli törvény szerint könyvelni? Milyen gazdasági eseményeket kell könyvelni, milyen címen és milyen sorrendben?

Kérdés: Hogyan kezelhető az a – több vállalkozásnál előforduló – helyzet, hogy a személyes fogyasztásra szánt vásárlásaikat (élelmiszer, mozijegy, lottó) az általuk tulajdonolt vállalkozás bankkártyájával egyenlítik ki? Megoldást jelenthet-e, ha a vállalkozás bankkártyájával teljesített vásárlások értékét megtérítik? Ezekről a vásárlásokról jellemzően nem kérnek számlát. A bankkártya használata feltételezi azt, hogy jövedelemszerzés történt?

Kérdés: A Számviteli Levelek 329. számában – fenti címmel – a 6733. kérdésre adott válaszra hivatkozással csatolom az Adó- és Vámértesítő 2015/8. számában, a Hónap tanácsa rovatban "A mezőgazdasági termelők részére értékesített termékek előlegként történő kezelhetősége az áfában" címmel megjelent tanácsot. A Hónap tanácsa az Önök állásfoglalásával ellentétes álláspontot tartalmaz. A NAV-nak az ügyfeleim megkeresésére adott válaszát tükrözi az Adó- és Vámértesítőben megjelent tanács. Kinek van igaza?

Kérdés: A bt. Kínából importál árut, amelyet egy logisztikai cég hoz be Magyarországra és vámoltatja el. A vámhatározatokat hetek óta nem kapjuk meg. Nem tudjuk, hogy kitől várjuk. A kínai számlával sem kevés a gond. Nem voltak hajlandók a ténylegesen kifizetett összeget sem ráírni. A logisztikai cég szerint a paypalon kifizetett összegre kapott számla elég, az alapján történt a vámolás is. Hogyan lehet így a hazai jogszabályoknak megfelelni? A kiegyenlítés a paypal-számla alapján decemberben megtörtént. Az áru is beérkezett, de még nem volt VPID-számla, csak 2015-ben, a vámolás is áthúzódott az új évre. Mikor kell, mi alapján és mit könyvelni? Mikor kell az áfát bevallani?