Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...a fentiek figyelembevételével jártak el (és nem a tőketartalék terhére történt a visszavásárlás), és teljesült az Szt. szerinti követelmény (röviden a szabad tőketartalék és az adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék együttes összege legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Átalakulás után osztalékfizetés

Kérdés: A társaság a tulajdonos magánszemélyek részére a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot állapított meg, amit 2017-ben nem fizettek ki. 2017 végén a társaság tagjai kiválásról döntöttek, amelynek eredményeként az egyik tag 100%-os tulajdonával létrejött egy új társaság. A vagyonmérleg-tervezet szerint az új társaság a törzstőkén felül egy ingatlant és eredménytartalékot kapott. A cégbejegyzés 2018-ban megtörtént. Az átalakulás könyvvizsgálója szerint az a korábbi tulajdonos magánszemély, aki az osztalékfizetéskor már nem tagja a társaságnak, csak egyéb jövedelemként juthatna hozzá a benn maradt osztalékhoz, viszont a jogutód társaság, amelynek az érintett személy 100%-ban tulajdonosa, az osztalék adózásának megfelelően fizetheti ki részére az összeget. Ezért a végleges vagyonmérlegben, mint osztalékfizetési kötelezettség, ez a tartozás a jogutód mérlegébe került, a hozzá kapcsolódó pénzösszeg pedig a jogelőddel szembeni követelésként jelenik meg. Szerintem a jogelőd cég és az érintett magánszemély közötti osztalék tárgyévi kifizetésének és ennek megfelelő adózásának nincs akadálya. Lehetséges-e és milyen dokumentumok alapján biztosítható, hogy a megkapott összeg a jogutódnál szabályosan kerüljön osztalékként kifizetésre, adózásra és bejelentésre a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott összeg (ez az adott esetben a kötelezettségek között szerepel).Nincsen olyan követelmény, hogy csak akkor, ha az az osztalékot megállapító társaság (pontosabban a társaság legfőbb szerve) könyveiben szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...a hitelezőknek szóló felhívás (harmincnapos jogvesztő határidőn belüli hitelezői igények benyújtására).A vagyonmérleg számviteli követelménye, hogy vagyonleltárral kell alátámasztani. Két alkalommal kell elkészíteni:– először az átalakuláshoz szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Szövetkezet végelszámolása

Kérdés: Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség is. A készletek könyv szerinti értékét pedig az eladott áruk bekerülési értékeként kell elszámolni.Törvényi követelmény, hogy a forintban lévő pénzeszközökön kívül egyéb eszközöket, a tulajdonosokkal szembeni egyéb kötelezettségeken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Evás bt.-beltag halála – végelszámolás

Kérdés: A bevételi nyilvántartást vezető bt. a beltag halála miatt végelszámolását határozta el. A végelszámolás kezdő napjával az Eva-alanyisága megszűnik, vissza kell térnie az Szt. hatálya alá, nyitó mérleget kell készítenie. Bankszámláján az evás időszakból származó lekötött betét szerepel, amelynek forrása az evás időszakból származó ki nem vett osztalék. Szerepeltethető-e ez az összeg a nyitó mérlegben, mint az alapítókkal szembeni kötelezettség? Mi lehet az osztalék megállapításának időpontja? Kit illet meg az osztalék? A beltag örökösei lemondhatnak-e az őket megillető osztalékról a kültag javára? Milyen adózási kötelezettséggel jár ez? Vagy ez csak a végelszámolás végén osztható fel? Lehet-e a nyitó mérlegben eredménytartalék?
Részlet a válaszából: […] ...tudtunk kitérni. A végelszámolói feladatok ellátására olyan szakembert kell felkérni, aki a végelszámolás cégjogi és számviteli követelményeit is jól ismeri. A kis hiba is hátrányba hozhatja az örökösöket.Itt jegyezzük meg, az új Ptk. Hetedik könyve tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...a taggyűlés, a közgyűlés.A számviteli beszámolót nyilvánosságra kell hozni. A közzétételre kerülő beszámolóval szemben alapvető követelmény, hogy az megbízható és valós összképet adjon – többek között – a gazdálkodó vagyonáról, a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Elengedett jóváhagyott osztalék (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá bejelentkezett, kettős könyvvitelt vezető társaság a 2005. évi számviteli beszámoló elfogadásakor osztalékfizetésről döntött. A fizetendő osztalék meghatározása során a teljes (az evaalanyiság előtti és az evaalanyiság alatti) eredménytartalékot számításba vette. Az így jóváhagyott osztalék a 2005. évi számviteli beszámoló mérlegében a kötelezettségek között szerepel. Lehetséges-e, hogy 2006-ban a tagok lemondanak az evaalanyiság előtti időszak eredménytartalékából fizetett osztalékról, amelyet a társaság rendkívüli bevételként számol el az evaalanyiság időszaka alatt, és mint ilyen után megfizeti az evát, majd az így adózott eredményt – mint az evaalanyiság időszaka alatt megszerzett jövedelmet – osztalékként kifizeti?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytartalék terhére jóváhagyott osztalék együttes összegéről. Hanem így történne, akkor az Eva-tv. hivatkozott előírásai, követelményei nemteljesülnének, az Eva-tv. hatálya alá tartozó társaság az evaalanyiság előttieredménytartalék terhére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Osztalék adója betéti társaságnál (eva)

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. a bevételi és költségszámlák lekönyvelése után nagy összegű pénztárral és eredménytartalékkal rendelkezik. Ha a pénztárt úgy csökkenti, hogy a tag osztalékként kiveszi, mit fizet utána? Az eva kiváltja a magánszemély osztalékadóját is? Ha az evából kilép, milyen összeggel nyitja a házipénztárt?
Részlet a válaszából: […] ... Felmerül a kérdés, hogy az evás bt. mikor veheti igénybe azevaalanyiság előtti időszak eredménytartalékát? Akkor, ha a Gt. és az Szt.követelményei teljesülnek, azaz a tárgyévi adózott eredményt az osztalékösszegének meghatározásánál már számításba vette.Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra (eva)

Kérdés: A kft. adózott eredményét 2003-ig az eredménytartalékba helyezte. 2004-től az Eva-tv. hatálya alá bejelentkezett. A 2004. évi adózott eredményét ki szeretné fizetni a tagok részére. Megteheti-e úgy, hogy az előző évek eredménytartalékát nem veszi igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy igen, megteheti, ha az Szt. 39. §-a(3) bekezdésében előírt követelmények teljesülnek. Az Eva-tv. hatálya alátartozó kft.-nek is az Szt. előírásai szerint kell – a sajátosságokfigyelembevételével – a beszámolóját elkészíteni. Az evaalany kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága megszűnésekor visszatér az Szt. hatálya alá. Nyitómérlegébe milyen kötelezettségeket vehet fel? Felveheti-e kötelezettségei közé az evás időszak alatt megtermelt jövedelem osztalékkifizetési kötelezettségét? Felvehet-e a taggal szembeni kötelezettséget tagi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni, amiből következik az, ha nő a leltárba, mérlegbe felvett kötelezettség, akkor csökken a saját tőke. Bár tőkekövetelmény a kkt.-ra, illetve a bt.-re törvényileg nincs előírva, nyilvánvaló, hogy a saját tőke negatív előjelű nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.
1
2