Jogdíj vagy felhasználási díj

Kérdés: Filmgyártással és -forgalmazással foglalkozó cég filmforgalmazási szerződést kötött a film előállítójával. A szerződés szerint egy film forgalmazására 2027-ig kizárólagos felhasználási jogot szerzett. A felhasználási díj a szerződés hatálya alatt a film forgalmazásáért kapott bevételek egyes költségekkel csökkentett összegének meghatározott százaléka. Az elszámolás a tárgyévet követő évben a mérlegzárás előtt megtörténik. Mit kell a megszerzett jog bekerülési értékének tekinteni? Az előállítónak a fentiek szerint kiszámított és átadásra kerülő összeget tárgyévi költségként (elhatároltan) kell-e elszámolnia, vagy a vagyoni értékű jogok között bekerülési értéket képez, és csak az értékcsökkenés összege minősül tárgyévi költségnek?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a felhasználási díjat lényegében a tárgyév forgalmazási bevétele arányában határozzák meg. Az összemérés számviteli alapelv követelménye alapján tárgyévi költségként kell elszámolni a kapcsolódóan fizetendő összegeket (így a felhasználási díjat) is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Vagyoni értékű joghoz kapcsolódó bankköltség elszámolása

Kérdés: A társaság vagyoni értékű jog megvásárlása érdekében hitelkeret-szerződést kötött a pénzintézettel. A jelentős értékű üzemeltetési jog ingatlanokhoz és egyéb eszközökhöz (gépek, járművek) kötődik. A hitelszerződés rögzíti, hogy a hitel az eszközök átadási ütemének megfelelően kerül folyósításra. Az eszközök átadása és a hitelszerződés megkötése között eltelt majdnem egy év, ezalatt a hitel nem került folyósításra, de a hitelszerződésből eredően komoly bankköltség (szerződéskötési díj és kezelési költség) merült fel. Ezen tételek számviteli elszámolásának mi a helyes módja? Beruházási költség? De a vagyoni értékű jog nem beruházás! Bankköltség mint elszámolt költség időbeli elhatárolással?
Részlet a válaszából: […] ...javak közöttszerepeltetni. Tételes jogszabályi előírás hiányában, de a számvitelialapelvek, a már többször hivatkozott 47. § követelményéből is következik az,hogy a vagyoni értékű jogok bekerülési értékébe tartozó tételeket a felmerülésidőszakában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Vevőkör értékesítésekor az árbevétel elhatárolása

Kérdés: Társaságunk egy külföldi társasággal alapított egy céget. Az új cég ugyanazon tevékenységi köröket végzi, mint amelyeket társaságunk végzett. Az alapítást követően az új cégnek értékesítettük meglévő készleteinket, tárgyi eszközeinket, és dolgozóink is az újonnan alakult társaságba kerültek áthelyezésre. Az eszközökön túl "vevőkör és hírnév" megnevezéssel értékesítettük a működésünk során kialakult vevői kört, szállítói kört, egyéb kapcsolatrendszereinket, és az összes dolgozó áthelyezésével azok szaktudását és információit. A "vevőkör és hírnév" értékesítése áfával növelten számlázásra és áfa nélküli összegében árbevételként elszámolásra került, a vevő azt vagyoni értékű jogként nyilvántartásba vette, a leírás időtartamát 5 évben határozta meg. A "vevőkör és hírnév" értékesítése jogcímen elszámolt árbevételt 5 éves időtartamra elhatárolhatjuk-e?
Részlet a válaszából: […] ...az következik, hogy a megszüntetés időtartamát 5 évben, aminimális időtartamban határozták meg, tehát eleget tettek az Szt. előírásakövetelménynek. (Az elhatárolás időtartama 5 teljes üzleti évet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...érintő kapott támogatások minősítésénél, elszámolásánál a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv követelményét szem előtt kell tartanunk. Ebből következően célszerű az eredményt érintő támogatásokat úgy csoportosítani, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.