8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Visszaszállított termék bizonylatolása
Kérdés: Társaságunk a külföldi anyavállalattól szerzi be termékeit, amelyeket – ha nem értékesítette Magyarországon – visszaszállítja az anyavállalatnak. Ugyanezen termékek esetében a társaság a belföldi vevő részére is, lehetőséget biztosít a vevő általi visszaszállításra. A termék tulajdonjoga minden esetben átszáll a társaságra, illetve a vevőre. Van-e lehetőség számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálni a korábbi értékesítést, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? A társaságunk által nem értékesített termék anyavállalat által történő visszavételéhez a társaságnak kell-e számlát kiállítania, vagy befogadhatja az anyavállalat által kiállított jóváíró számlát? Minőségi, mennyiségi kifogás az értékesítéshez kapcsolódóan nem merült fel.
2. cikk / 8 Forintban kiállított számla kifizetése euróban
Kérdés: Cégünket egyik partnerünk azzal kereste meg, hogy a forintban kiállított számláinkat euróban szeretné kifizetni. Több különböző értékű és fizetési határidejű számláról van szó. Van-e ennek valamilyen törvényi akadálya, illetve milyen árfolyamot kell a kiegyenlítésnél figyelembe venni? Mivel importálunk, esetenként nekünk is szükségünk van a devizára. Megteheti-e a vevő azt, hogy legközelebb devizás számlát kér, amelyet végül forintban egyenlít ki? Ebben az esetben milyen árfolyamon történjen az elszámolás?
3. cikk / 8 Importált, de az országba be nem hozott termék könyvelése
Kérdés: Ha egy cég harmadik országból vásárol árut, de az Magyarországra nem érkezik meg, hanem az EU más tagországába, és ott kerül értékesítésre, akkor milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni és milyen igazolásokkal kell rendelkezni? Ha ez az áru részben Magyarországra kerül és itt értékesítik, akkor milyen könyvelési tételek vonatkoznak rá, és milyen igazolással kell rendelkeznie? Ha az uniós országban adószámot kell kérni, akkor mit kell könyvelni ott és idehaza? Számlázhat-e a magyar cég itthonról exportként az Unióba úgy, hogy az áru nem érkezik be az országba?
4. cikk / 8 Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele
Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?
5. cikk / 8 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
6. cikk / 8 Devizakölcsön árfolyamveszteségének elhatárolása
Kérdés: Ügyfelünk külföldi tulajdonosától az előző évben devizakölcsönt kapott, amelynél az év végi értékeléskor számított árfolyamveszteséget elhatárolta. A tárgyévben a kölcsönt visszafizette, majd újabb kölcsönt vett fel. Megszüntethető-e az aktív időbeli elhatárolás?
7. cikk / 8 Szóróajándék elszámolása, adózása
Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
8. cikk / 8 Devizaelszámolások
Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?