Élőállat-kereskedelem költségei

Kérdés: Adott egy éves beszámolót készítő kft., amely élőállat-kereskedelemmel foglalkozik. Év közben a beszerzést ELÁBÉ-ra könyvelik. Van úgy, hogy az állatokat már a beszerzést követő 1-2 napon belül értékesítik, de van úgy, hogy több hétig is a társaság telephelyén vannak. Ez idő alatt természetesen etetik és gondozzák őket, jellemzően gyarapszik a súlyuk. A jelenlegi gyakorlat szerint az év végén készleten lévő állományt az év végén érvényes piaci áron értékelik, ez kerül a mérlegbe. Véleményem szerint ez nincs összhangban a számviteli törvény rendelkezéseivel. Jobb megoldásnak tekinteném a FIFO-módszerrel történő értékelést. Az év végén leltárban szereplő állatok azonban nem azonosíthatók be, nem lehet tudni, hogy melyik beszerzésből származnak. Felvásárláskor a bejövő számlán súlykategóriánként szerepel a mennyiség, az élősúly és a súlykategóriához tartozó egységár. Helyes megoldás az, ha év végén az állatokat mérés alapján súlykategóriába sorolja a társaság, és súlykategóriánként keresi vissza a bejövő számlákból a FIFO-elven az egységárakat? A tartási költségek tárgyévi költségek?
Részlet a válaszából: […] ...a javasolt módszer, a FIFO-módszer alkalmazása a súlykategóriákhoz kapcsolódóan.A költség-haszon összevetésének számviteli alapelve követelményére is tekintettel kell lenni a készletértékelés módszerének kialakításánál. Az adott esetben a készlet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Saját vállalkozásban végzett beruházás – elhasználódott eszközök

Kérdés: Saját vállalkozásban végzett beruházáshoz kapcsolódóan, amely az Áfa-tv. szerint nem minősül saját rezsis beruházásnak, mert a munka nagy részét anyaggal együtt külső vállalkozók végzik, azon eszközbeszerzések, amelyek a beruházás során „elhasználódnak” – pl. ecset –, és azok, amelyek igazából nem épülnek be az előállított eszközbe – pl. sitteszsák, csiszolóvászon stb. –, hova könyvelendők? Azokat az eszközöket, amelyeket használja a vállalkozás a beruházás megvalósításához, azért és akkor szerezte be azokat, de akár későbben is tudja használni, pl. fúrógép, azok önálló tárgyi eszközök lesznek – főként kis értékű eszközök beszerzésére gondolok –, az értékcsökkenést hogyan „jelenítjük meg” a beruházás értékében? Az egyes havi áfabevallásban kiegészítő adatként fel kell tüntetni a tárgyi eszköz beszerzése után levonható adó összegét. Ez az Szt. szerinti saját beruházás esetében hogyan jelenik meg? Év közben anyagbeszerzést, igénybe vett szolgáltatást könyvelünk, majd a beruházás befejezésével vagy év végével vezetjük át a beruházásszámlára, de akkor már az adott időszak áfabevallásában nem szerepelnek a számlák.
Részlet a válaszából: […] ...nem tárgyieszköz-beszerzésről van szó!Különálló tárgyi eszköz lehet az ecset, a fúrógép, ha megfelel a tárgyi eszközzé minősítés követelményének.(Kéziratzárás: 2024. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Saját termelésű termény értékvesztése

Kérdés: A 2023. évben hozamolt és a 2023. év végén készleten maradó saját termelésű termény értékvesztésének elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Ha a mérlegkészítés időpontjáig nem áll rendelkezésre a terményre vonatkozó adásvételi szerződés, szükséges vizsgálni az értékvesztés elszámolását? A mérlegkészítéskor ismert piaci árra (KSH stb.) lehet alapozni? Utóbbi ár az eladás napjára változhat, a tartós követelmény teljesülése kétséges.
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 56. §-ának (1) bekezdése szerint értékvesztésként kell elszámolni. A várható eladási ár meghatározásánál a tartósan követelményt úgy lehet értelmezni, hogy az adott termény piaci értéke a mérlegkészítés időszakában nem hullámzott, azaz egyik nap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Társasház- vagy sorházépítésnél egyéni szerződés az építtetőkkel

Kérdés: Az Investment Kft. (építési telkekre társas- vagy sorházakat épít) egyéni szerződéseket köt a jelentkező építtetőkkel. Az építtetők egyénileg szerződnek hitelért bankjukkal. A kivitelezést végző Investment Kft. építi a házakat, számlázza a tulajdonosoknak a kettőjük között kötött szerződés alapján. Ez a szerződés azon alapul, amit a bank meghatározott, és az ügyfél, építtető elfogadott, azzal azonos feltételű. A bankok meghatározzák, hogy milyen készültségi foknál mennek ki a műszaki ellenőreik a készültséget igazolni. Ez bankonként eltérő. A beruházó cég azt követően számlázhat, amikor azt a bank ellenőre igazolta, és ez a meghatározott határ, 60%-os készültségi fok vagy 80% stb. Ha az építkezés meghaladja a banki ellenőr kiérkezésének határát, pl. 60%, az ellenőr ezt igazolja (60%), és a beruházó ennyit számlázhat. Így jelentős összegű eltérés mutatkozik a tényleges teljesítés és az igazolt között. A cég ezt év végén időbeli elhatárolással könyvelte és számolta el. Mi a helyzet, ha 2021-ben elmulasztotta a teljesítéseket figyelembe venni? A számviteli politika szerint a mérlegkészítés időpontja január 31. 2022-re időbeli elhatárolással önellenőrzésként figyelembe lehet venni? Jelentős összegű a hiba, 3 soros mérleg készítendő?
Részlet a válaszából: […] ...de a leírtak nem felelnek meg a szerződés elszámolási egysége – az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 11. pontja szerinti – követelményeinek. Nem egy megrendelővel kötött szerződés alapján végzi a kft. a kivitelezést, hanem az építtetőkkel (sokkal)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Vásárolt energiamegtakarítás nyilvántartása

Kérdés:

A Számviteli Levelek 487. számában a 9233. kérdésre adott válasszal kapcsolatosan – energiahatékonyság – feltett kérdésemet szeretném tisztázni. Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozik. Az áramot és a földgázt nem anyagköltségként könyveljük, hanem áruként, majd elábéként. Továbbértékesítjük az anyavállalat, illetve harmadik fél számára. A MEKH ránk vonatkozóan – mint mérlegkörfelelősre – bizonyos mennyiségű energiamegtakarítási kötelezettséget ír elő. Ezt megvásároljuk az anyavállalattól (de más cégtől is vásárolhatnánk), majd készletre vesszük. A MEKH felé a határidőknek és a szabályoknak megfelelően teljesítjük a kötelezettségünket (illetve mennyiségtől függően el is adjuk harmadik félnek). A kötelezettség a 86-ban szerepel mint ráfordítás, vagy a 82-ben mint elábé?

Részlet a válaszából: […] ...fel, egyéb ráfordításként kell elszámolni a halasztott bevétel elhatárolt összegének megszüntetésével (az összemérés elv követelménye, hogy az egyéb ráfordítások között jelenjen meg a halasztott bevétel megszüntetett összegével azonos összeg)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Saját termelésű készlet megosztása

Kérdés: A társaság társasház építését kezdte meg 2022-ben. A társasház építésének a költségeit saját termelésű készletként vette a mérlegfordulónapi értékelés keretében állományba, mivel a társasházban lévő lakásokat értékesíteni fogják. Az elmúlt hónapban (szeptemberben) a társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az épülőfélben lévő társasház lakásainak túlnyomó részét nem adják el, hanem azokat bérbeadás útján fogják hasznosítani. A felmerült költségek megosztása a hasznos alapterület alapján történne. A tulajdonosok döntésének alátámasztása érdekében a társasház felmerült és a saját termelésű készletek között kimutatott költségei beruházások közé történő átsorolásának könyvelésére kérjük segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...megbízható és valós összkép érdekében szükséges a számviteli alapelvek követelményeinek a megtartása (elsősorban a világosság, az összemérés, az egyedi értékelés elvére kell gondolni). Ebből egyértelműen következik, hogy az épülő társasház...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Kínából rendelt áru számlája

Kérdés: Kínából rendelt áru esetében mi a számla minimális adattartama, hogy a számla (magyar áfaalanyként) befogadható legyen, és le lehessen könyvelni költségként?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 168. §-a a számlával, a 169. §-a a számla adattartalmával kapcsolatos követelményeket fogalmazza meg. Ettől eltérést az importból (a Kínából) beszerzett áruk esetében sem tartalmaz a törvény.Az Szt. 167. §-ának (1) bekezdése részletesen megfogalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok

Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
Részlet a válaszából: […] ...során figyelmen kívül kell hagyni". Az Art. 1. § és 2. § tartalmaz általánosságban a valódiság elvére vonatkozó követelményt.3. Az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget nem számolhat el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Kulcsrakész lakások értékesítése, bérbeadása

Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A könyvelés az 5. költségnemek számlaosztályban összköltségtípusú eredménykimutatásban készül, a készletszámlákat év közben nem vezeti. A folyamatos anyag, alvállalkozói díj, fuvar, bérköltség könyvelése és az áfa levonása hogyan történhet? Az eladásra kerülő új lakások használatbavételekor szükséges-e értékelni, aktiválni az építés bekerülési értékét?
Részlet a válaszából: […] ...módon a kérdésben leírtak nem egyeztethetők össze a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeivel. A kérdés szerint a generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat épít, majd értékesít, de a kulcsrakész lakásokat bérbeadás útján is hasznosítja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Újrahasznosítható műanyag poharak

Kérdés: Egy Balaton-parti kempingben található vendéglátóhelyet üzemeltető társaságnál állandó problémát jelent, hogy a vendégek a kiadott üvegpoharakat nem hozzák vissza (leviszik a strandra, elviszik emlékbe, összetörik stb.). A veszteség ellentételezésére az alábbi gyakorlatot szeretnénk megvalósítani. A kimért italokat újrahasznosítható (nem egyszer használatos) műanyag poharakban (re-pohár) adnánk el. Első ízben történő fogyasztáskor 500 forint ellenében adnánk át a poharakat a vendégnek. Később a vendég újra ebben a pohárban tud üdítőitalt vásárolni éttermünkben, hiszen a kempingben a több napig történő tartózkodás a jellemző. Mielőtt a vendég elutazik, vagy nem szeretne több italt fogyasztani nálunk, akkor a poharat visszahozza, és az 500 forintot visszakapja. Illetve, ha a poharat a vendég megtartja, akkor az 500 forintot nem fizetjük vissza. Mi a helyes bizonylatolási rend ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt egy megjegyzés: a legfontosabb az, hogy az egészségügyi, a higiéniai követelményeknek a többszöri használattal miként lehet megfelelni. Erre mi nem tudunk választ adni.Az újrahasznosítható műanyag poharak használatra történő átadását mindenképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.
1
2
3
13