13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Egyéni vállalkozó külföldi kiküldetése megbízásos jogviszonyban
Kérdés: Egy kiskereskedelemmel foglalkozó cég (kft.) szempontjából merült fel az alábbi kérdés. Megbízási szerződés alapján lát el munkákat számunkra egy átalányadózós egyéni vállalkozó. A munkáról minden hónapban számlát állít ki áfatartalommal. Időnként a cégcsoportunk által szervezett képzésen kell részt vennie ennek a megbízottnak külföldön, ami hotelszobabérléssel és repülőjegy-vásárlással jár. Ennek költségét a megbízott viseli, majd kiszámlázza a kft. felé, viszont rátesz még 30% "felárat", mivel kb. ennyi adózási többlete keletkezik az átalányadós egyéni vállalkozásában amiatt, hogy kiszámlázza ezeket az utazási költségeket. A kérdés az, hogy a kft. megveheti-e és lekönyvelheti-e (a kft. nevére szóló számlával) a megbízott helyett ezeket a hotel- és repülőjegyszámlákat?
2. cikk / 13 Külföldi szakemberek részére szállásbiztosítás
Kérdés: Társaságunk az EU-ból vásárol gépeket belföldi forgalmazásra, illetve saját termelési tevékenységéhez. A gépek beüzemelését, szervizelését a gyártócég szakemberei végzik Magyarországon. A szerelők részére a szállodát többnyire mi rendeljük, és a számlát a részünkre állítja ki a szálloda. A szálláselszámolás kialakult módját a helyismeret és a költségtakarékosság indokolta. Ugyanis a külföldi fél szállásköltségét minimum 5-10 százalékos kezelési díjjal növelte. Amennyiben a szállodaszámlával kapcsolatosan egyértelműen bizonyítható, hogy a tevékenységünkhöz kapcsolódó szolgáltatáshoz vettük igénybe, levonható-e az áfája, és a vállalkozás költségeként elszámolható-e, illetve ha az igénybevétel vállalkozási célja nem dokumentált egyértelműen, akkor üzleti szolgáltatásról vagy nem a vállalkozás érdekében történt ráfordításról van-e szó, és ennek megfelelően kell-e az adózást megoldanunk?
3. cikk / 13 Házipénztár-kezelés szabályai
Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
4. cikk / 13 Hitelkártya használata
Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.
5. cikk / 13 Külföldi magánszemély megbízási díja
Kérdés: Az egyesület külföldi magánszemély részére megbízási díjat fizetett. A könyvelés sem szerződést, sem információt nem kapott a magánszemélyről. Mi a helyes számviteli eljárás? A nettó kifizetés a könyvelésben úgy szerepel, mintha belföldi magánszemély részére történt volna kifizetés, könyveltük az adó- és járulékterheket is. A NAV felé az adatszolgáltatást nem tudjuk teljesíteni. Így az érintett adónem adatai a számvitelben, illetve az adóhatóságnál eltérnek.
6. cikk / 13 Megbízott munkavállalóinak a költségei a megbízónál
Kérdés: A magyar cég két külföldi fiókteleppel rendelkezik, és további átalakításokat terveznek a cég struktúrájában. Ehhez a már meglévő és leendő vezetők képzését a magyar cég bonyolítaná le, amihez egy magyar tanácsadó vállalkozó szolgáltatását venné igénybe. A cég sajátosságaiból adódik, hogy a szolgáltatónak több esetben kell külföldre utaznia az oktatások időpontjában, de a megállapodás alapján ezen utazási és szállásköltségekről a számlák a magyar cég nevére érkeznek majd, a magyar cég téríti meg ezeket, azok nem épülnek be a vállalkozó szolgáltatási díjába. A magyar cég nevére készül majd a repülőjegyszámla a vállalkozónál munkaviszonyban álló dolgozók utazásairól. Megállapodhatnak-e a felek abban, hogy a vállalkozó díja nem tartalmazza ezeket az utazási költségeket, azokról a megbízó gondoskodik közvetlenül a számára kiállított számla ellenében? E költségtérítések személyijövedelemadó- és járulékmentesek lesznek? Szükséges-e kiküldetési rendelvénnyel is alátámasztani?
7. cikk / 13 Barterüzlettel kapcsolatos elszámolások
Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?
8. cikk / 13 Utazásszervezési szolgáltatás értékesítése
Kérdés: Társaságunk Magyarországon bejegyzett utazásszervező kft. Uniós országban bejegyzett utazásszervező cég által szervezett utazást értékesít Magyarországon magánszemélyek részére. Cégünk az utakat uniós országban bejegyzett cégtől megvásárolja, amely cég társaságunknak a költségeket (hajó, repülő, szállás stb.) utazásszervezés címén leszámlázza. Kérdéseim: 1. Az utazásszervezés költségeivel (hajó, repülő, szállás stb.) kapcsolatosan melyik cégnek keletkezik áfafizetési kötelezettsége? Az uniós országban bejegyzett cégnek vagy társaságunknak? Amennyiben társaságunknak kell fizetni, akkor az áfa levonásba helyezhető-e? 2. A társaságunk felé számlázott szervezési költségek (hajó, repülő, szállás stb.) közvetített szolgáltatásnak (815. szla.) vagy (52. szla.) anyagjellegű költségnek minősülnek?
9. cikk / 13 Devizabevétel, -kiadás elszámolása (egyéni vállalkozó)
Kérdés: Belföldi fuvarozást végző egyéni vállalkozó – szerződés alapján – a fuvardíjat euróban kapja meg devizaszámlájára. Milyen árfolyamon kell a bevételt elszámolni? Milyen árfolyamon kell az ezen devizából kiegyenlített költségeit, ráfordításait kimutatni? Forintra történő átváltáskor az árfolyam-különbözetet bevételként, ráfordításként el kell-e számolni? A kérdésekre az Szja-tv.-ben nem találtam választ.
10. cikk / 13 Osztalék és kamat utáni adó
Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?