Átalakulás után osztalékfizetés

Kérdés: A társaság a tulajdonos magánszemélyek részére a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot állapított meg, amit 2017-ben nem fizettek ki. 2017 végén a társaság tagjai kiválásról döntöttek, amelynek eredményeként az egyik tag 100%-os tulajdonával létrejött egy új társaság. A vagyonmérleg-tervezet szerint az új társaság a törzstőkén felül egy ingatlant és eredménytartalékot kapott. A cégbejegyzés 2018-ban megtörtént. Az átalakulás könyvvizsgálója szerint az a korábbi tulajdonos magánszemély, aki az osztalékfizetéskor már nem tagja a társaságnak, csak egyéb jövedelemként juthatna hozzá a benn maradt osztalékhoz, viszont a jogutód társaság, amelynek az érintett személy 100%-ban tulajdonosa, az osztalék adózásának megfelelően fizetheti ki részére az összeget. Ezért a végleges vagyonmérlegben, mint osztalékfizetési kötelezettség, ez a tartozás a jogutód mérlegébe került, a hozzá kapcsolódó pénzösszeg pedig a jogelőddel szembeni követelésként jelenik meg. Szerintem a jogelőd cég és az érintett magánszemély közötti osztalék tárgyévi kifizetésének és ennek megfelelő adózásának nincs akadálya. Lehetséges-e és milyen dokumentumok alapján biztosítható, hogy a megkapott összeg a jogutódnál szabályosan kerüljön osztalékként kifizetésre, adózásra és bejelentésre a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott összeg (ez az adott esetben a kötelezettségek között szerepel).Nincsen olyan követelmény, hogy csak akkor, ha az az osztalékot megállapító társaság (pontosabban a társaság legfőbb szerve) könyveiben szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Bizonylatok megőrzése a társaság megszűnésekor

Kérdés: Hány évig kell megőrizni a számviteli beszámolókat, az azokat alátámasztó bizonylatokat? Kinek a feladata a megőrzés, ha a társaság megszűnik? A bizonylatokat hol kell tárolni?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 169. §-a tartalmazza a bizonylatok megőrzésére vonatkozó követelményeket. A törvényi előírás alapján az üzleti évről készített beszámolót (a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet, az adózott eredmény felhasználására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőséggel, a különbözetet, két üzleti évet követően a nyereségből rendezik, vállalják a Ptk.-ban előírt – ezzel kapcsolatos – követelményeket. Könyvelési tételek:– a tagok által – a cégjegyzékbe történő bejegyzés előtt (a cégnyilvántartásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Szövetkezet végelszámolása

Kérdés: Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség is. A készletek könyv szerinti értékét pedig az eladott áruk bekerülési értékeként kell elszámolni.Törvényi követelmény, hogy a forintban lévő pénzeszközökön kívül egyéb eszközöket, a tulajdonosokkal szembeni egyéb kötelezettségeken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...a taggyűlés, a közgyűlés.A számviteli beszámolót nyilvánosságra kell hozni. A közzétételre kerülő beszámolóval szemben alapvető követelmény, hogy az megbízható és valós összképet adjon – többek között – a gazdálkodó vagyonáról, a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Az rt. tervezett végelszámolása esetén hány évre visszamenőleg kell megőrizni a beszámolókat, a bizonylatokat, a tárgyieszköz-kartonokat? Adóhatósági ellenőrzés során hány évre visszamenőlegesen vizsgálhatják a zrt.-t? Személyzeti anyagokat hány évig kell megőrizni? A megőrzendő bizonylatokat hol kell tárolni, ha a zrt. teljesen megszűnik, ha a tulajdonos a zrt. egykori székhelyétől távolabb költözik?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 169. §-a szabályozza a számviteli bizonylatokmegőrzésével kapcsolatos követelményeket. Ezen előírás alapján a zrt. az üzletiévről készített beszámolót (a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítőmellékletet, az adózás előtti eredmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.