Beruházás bérelt ingatlanon vagy ráépítés

Kérdés: A kft. 2018-2019-ben nagyberuházást végzett bérelt ingatlanon. Új üzemcsarnokot épített, amely a korábbi építménytől független építmény. A csarnok építéséhez uniós támogatást is kapott, valamint banki hitelt is igénybe vett. A beruházással kapcsolatos számlák, bizonylatok könyvelése a befejezetlen beruházások főkönyvi számlára történt. 2020-ban elkészült a csarnok, és a különböző engedélyek beszerzése után március 1-jén aktiválva lett. Egy 2020. április 2. napján kelt megállapodással földhasználati jog alapítása történt. Azaz a bérelt ingatlanon elkészült felépítmény tekintetében a kft. ráépítő és egyben földhasználati jogot szerző féllé vált. Az ingatlan-nyilvántartásba ráépítés jogcímen a kft. tulajdonaként, kivett üzem megnevezéssel került be önálló ingatlanként. A felépítmény értékét a kft. mint ráépítő 500 millió forint értékben határozta meg a fenti megállapodásban. A ráépítés mentes a vagyonátruházási illeték alól. Hogyan kerül ez be a könyvekbe? A március 1-jei aktiválás a "beruházás bérelt ingatlanra" történt, és a könyv szerinti értéke kevesebb, mint 500 millió forint. Kerekítve 450 millió forint került könyvelésre. A földhivatali bejegyzés napjával a különbözetet könyveltük térítés nélküli átvétel címén, majd elhatárolással halasztott bevételként. Végül pedig az 500 millió átvezetésre kerül "Földhasználati jog/ráépítés" főkönyvi kartonra? Ha nem akarunk terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, akkor az elhatárolást fel kell oldani, és még ebben az évben bevétel lesz?
Részlet a válaszából: […] ...kezelése, a nem létező vagyontárgy könyvekbe való felvétele a kérdésben leírtak alapján a számviteli fegyelem, az adótörvényi követelmények megsértéséhez vezethet.Sokszor leírtuk, az ingatlan a konkrét tárgyi eszközök egy csoportja és nem egy önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Közösen finanszírozott gépbeszerzés

Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
Részlet a válaszából: […] ...véleménye szerint a fejlesztési kölcsönként történő átadás/átvétel a jobb megoldás.Bármelyik megoldást is alkalmazzák, az alapvető követelmény teljesülésének nincs akadálya: az "A" társaság könyveiben szerepel a munkagép, az ő könyveiben kell, hogy megjelenjenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Maradék anyagokból párnák készítése

Kérdés: Egy méteráru-értékesítéssel és párnák, terítők, hímzések értékesítésével foglalkozó cég a maradék (korábban készleten lévő) anyagokból párnákat varr, és azokat értékesíti. Ezek az anyagok: korábban többméteres tekercsben készletre rendelt, de abból megmaradt anyagdarabok, anyagminták, amelyeket a forgalmazók küldtek, hogy az ügyfél ezekből választhasson, már selejtezett anyagdarabok. Ezeket az anyagokat, illetve az abból készült termékeket (főleg díszpárna) hogyan kezeljük adó- és számviteli szempontból? Hogyan vegyük készletre? Hogyan számoljuk el ezek elábéját? Hogyan igazoljuk, hogy anyagdarabokból készült? Mint készterméket áfásan értékesítsük?
Részlet a válaszából: […] ...(a várható hasznosítás függvényében) kell meghatározni.A kérdésből nem derül ki, mi volt a selejtezés oka? Általános szabály, követelmény, hogy bárminek a selejtezése esetén a még hasznosítható anyagot vissza kell vételezni a haszonyanyagértéken,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Kölcsönadott anyagkészlet

Kérdés: Két gazdasági társaság szerződést kötött egymással anyagkészlet kölcsönadása tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönadott anyagot a tevékenysége során felhasználja, terméket állít elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben rögzített időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaságnak ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatáért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Erre a "használati díjra" – mivel nem pénz a kölcsön alapja – vonatkozik-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti adómentesség? Kell-e számlázni a használati díjat? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóan tartalmaz előírást), a Ptk. hivatkozott előírása alapján azonban ez sem kizárt, csupán a kölcsönszerződéssel kapcsolatos követelményeknek kell megfelelni.A kölcsönszerződés alapján az adós (jelen esetben az anyagot kölcsönbe kapó) kamat fizetésére köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Átalakulás kiválással

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
Részlet a válaszából: […] ...oszlop összevontadatát tartalmazza. A harmadik oszlopba kerülő értékadatokkal (elsősorban asaját tőke elemeivel) kapcsolatosan szigorú követelményeket határoz meg az Szt.140. §-a.Ha a kiválással történő átalakulást a cégbíróság acégjegyzékbe bejegyezte,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

ISO-rendszer kiépítése pályázati támogatással

Kérdés: Vállalkozásunk az ISO 9001/2001 szabvány rendszerének kiépítésére pályázatot nyújtott be. A pályázat elkészítésével külső céget bízott meg, amely cég a rendszer kiépítését is vállalja. A pályázaton nyert összeget csak a rendszer kiépítésének végén, a tanúsítvány meglétét követően kapjuk meg. Az ISO-rendszer kiépítésének szerződés szerinti összegét a kiépítés szakaszainak megfelelően részletekben számlázzák. Az ISO-rendszer kiépítésének költségeit számviteli politikánk szerint aktiválni fogjuk. A pályázatírás költsége része lehet-e az aktiválandó értéknek? A kiépítés költségeit – áfa nélkül – a beruházási számlára könyveljük, majd 2005-ben aktiváljuk alapítás-átszervezési költségként a teljes összeget. A pályázaton nyert támogatás összegével milyen könyvelési feladatok adódnak 2004-ben, illetve 2005-ben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést hosszabban idéztük, mert az nem minden esetben azSzt. szerinti követelményeket, elszámolási szabályokat tükrözi.Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint az eszközbekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz létesítése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Közhasznú társaság támogatásainak elszámolása

Kérdés: Közhasznú társaságunknál a támogatást nyújtó minisztérium vizsgálta a 2001-2002. évi támogatások elszámolását. Az Áht. 119. §-a (3) bekezdésének h) pontjára hivatkozva elmarasztalta a társaságot, mert a "pénzmaradványt" nem fizette vissza, bár a lezárt évet követően elszámoltunk a támogatásról. A felhalmozási célú támogatási szerződés kiköti a felhasználás elkülönített nyilvántartását, de nem nevesíti a felhalmozási célokat. Mi konkrét tervekkel rendelkeztünk, amelyeket a minisztérium ismert, azokra kaptuk a támogatást. Hamisnak minősítették mérlegünket, mert 2001-ben a szerződéssel, kötelezettségvállalással le nem kötött összeget is kimutattunk az időbeli elhatárolások között. Hasonlóan ítélték meg a 2002. évi támogatást is, amelyet a szerződés véglegesen átadott támogatásnak minősít. A működési célra kapott támogatás felhasználását az ellenőrzés azért kifogásolta, mert a működési támogatás a közhasznú veszteség egyösszegű könyvelésével és nem tételesen került az időbeli elhatárolásokból elszámolásra. Valóban hamis a beszámolónk?
Részlet a válaszából: […] ...támogatások elszámolásánál az Szt. előírásai szerint járt el, akkor beszámolója – ebben a vonatkozásban – megfelel az Szt. követelményeinek, tehát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

A kimenő és bejövő számlák könyvelése év végén

Kérdés: Könyvvizsgálónk észrevételezte, hogy nem megfelelően könyveljük év végén a kimenő számlákat. Véleménye szerint azokat a számlákat, ahol a teljesítés már 2001-ben megtörtént, de a számlát csak 2002-ben állították ki, nem lehetett volna 2001. évre könyvelni, ott az árbevételt az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben kell elszámolni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a következő évben kiállított bizonylatot tehát a tárgyévben kell könyvelni. Ez következik a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapkövetelményéből is (az Szt. 165. §-a). Minden gazdasági eseményről (az értékesítés is ilyen) bizonylatot kell kiállítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...érintő kapott támogatások minősítésénél, elszámolásánál a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv követelményét szem előtt kell tartanunk. Ebből következően célszerű az eredményt érintő támogatásokat úgy csoportosítani, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.