12 talált cikk a személyi jellegű , szerződés , telek , követelmény kifejezésre

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.8. pontja alapján adómentes az erdőnek minősülő föld használati jogosultságának átengedése fejében a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha a megállapodás alapján a használatba adás az 5 évet eléri. Az Erdőbirtokossági Társulat részére a magánszemélyek használatba adják az erdőnek minősülő földjüket, olyan megállapodás keretében, amely alapján adómentes jövedelmük keletkezik. Az Erdőbirtokossági Társulatnak milyen bizonylatot kell kiállítania ezen adómentes kifizetésekről? (Kiadási pénztárbizonylat, bankkivonat?) Van-e valamilyen előírás arra vonatkozóan, hogy mekkora összeg, kinek és mikor kerül kifizetésre? Ez az összeg bármekkora lehet? A magánszemélyek részére kifizetett összeg igénybe vett szolgáltatások költsége vagy személyi jellegű egyéb kifizetés?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
- -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
- -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
- -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.

Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás

Kérdés: "A" cég 2011. 12. 15-én sportutalványt vásárolt "B" cégtől dolgozói részére, amelynek fizetési határideje december 23. "B" cég adásvételi szerződést kötött a dolgozókkal december 23-án, és 100%-os értéken visszavásárolta a sportutalványokat. "B" cég, "A" cég és a munkavállalók között engedményezési szerződés jött létre (mivel "A" cég tartozik az utalványok értékével "B" cégnek, "B" cég pedig az utalványok értékével a dolgozóknak). A szerződésben "B" cég arról rendelkezik, hogy "A" cég utalja át a saját munkavállalóinak a "B" cég felé fennálló tartozását. "B" cég azt a tájékoztatást adta "A" cégnek, hogy így adhat adómentes juttatást dolgozói részére, az csupán a kezelési költségébe kerül. Igaz ez? Ha nem, akkor "A" cégnek, illetve a dolgozóknak keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: A 2010. január 1-jétől hatályos Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.11. pontja értelmében a munkáltató által a dolgozóinak biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását) egyéb indokból adómentes. Adott egy internetutalványt kibocsátó cég, amelytől a dolgozókat foglalkoztató vállalkozás megvásárolja az internetutalványokat, amelyek a dolgozók részére kiosztásra kerülnek. A dolgozók azonban az utalványokat nem az internetszolgáltatónál váltják be, hanem az utalványt kibocsátó cégnek értékesítik, amely viszont nem jogosult internetszolgáltatásra. Az így visszavásárolt utalványokat engedményezési szerződés keretében, amelyet a dolgozók is aláírnak, az utalványokat kibocsátó cég jóváírja az utalványt vásárló cégnek, amely a pénzt a dolgozóknak készpénzben kifizeti. Az utalványokat kibocsátó cég arra hivatkozik, hogy az utalvány értékpapírnak minősül, így azt a dolgozók bármire felhasználhatják, illetve értékesíthetik, nem kell azt internetszolgáltatásra fordítani. Így sem a dolgozóknak, sem az utalványt vásárló cégnek nincs ebből származó adókötelezettsége. A fenti gyakorlat megfelel a hatályos törvényi elő­írásoknak?

Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?

Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?

Kérdés: A belföldi kft.-nek 20 alkalmazottja van. A munkahelyi étkeztetésüket a kft. úgy oldja meg, hogy kihordásos ebédet rendelhetnek. Két cég kínálatából választhatnak. A cégek hetenként adnak át a társaságnak számlát az ebédekről. Személyenként kigyűjtjük havonta, hogy ki mennyit, milyen értékben ebédelt, és abból 12 ezer forintot adómentes étkeztetésként kezelünk, az azt meghaladó összeget pedig leadózzuk. Vannak olyan munkavállalóink, akik nem így ebédelnek, ők utalványt kapnak 10 ezer forint értékben havonta, amelyből 6 ezer forintot adómentesként kezelünk, az azt meghaladó részt leadózzuk. Megfelelő-e ez a gyakorlat az adómentes étkeztetés elszámolásához?

Kérdés: A társaságiadó-törvény 19. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerint a 10%-os adómérték alkalmazása esetén a 6% adónak megfelelő, lekötött tartalékba helyezett összeg "a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére oldható fel". Ez elég tág meghatározás. Pl. a cég 10 millió nyereségre 6% = 600 000 Ft lekötött tartalékot képez 2008. december 31-én. Ha 2008. december 20-án felvesz 600 000 Ft forgóeszközhitelt egy hónapos futamidőre, akkor 2009. január 20-án visszafizeti a hitelt, és jogszerűen oldja fel a lekötött tartalékot? Rulírozó hitel esetén hogyan lehetne megfelelni ennek a követelménynek? Ha az egyik, éves futamidejű hitele lejár és visszafizeti, akkor jogosan feloldhatja a lekötött tartalékot, és ezután felvehet egy másik hitelt? Az elsőnek említett hitelfelvétel-visszafizetés konstrukció megfelel a törvénynek?

Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: - a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? - a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? - a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?