Beruházáshoz előleg vagy kölcsön

Kérdés: Cégünk üzemcsarnok-bővítést szeretne megvalósítani, melynek az értéke mintegy 200 millió forint. A megrendelő a beruházás megvalósításához azzal járulna hozzá, hogy a beruházási érték 50%-át biztosítaná részünkre a kivitelezés előtt, amely összeg a jövőben realizálódó bérmunkadíjból kerülne kompenzálásra az időszaki elszámolások alapján kiállított számlák értékéből 36 hónap alatt. A megrendelő részéről rendelkezésünkre bocsátani kívánt pénzeszköz adójogilag kölcsönnek vagy előlegnek minősül? Milyen adófizetési kötelezettség terheli? Hogyan történjen a számlázás? Az időszaki számlák milyen adatokat tartalmazzanak? Ha a fenti összeget előlegnek tekintjük, számvitelileg a bevétel arányos részét elhatárolhatjuk-e a következő évekre?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet előre meghatározott, és állandóan azonos összeg! A havonként történő számlázással nem teljesülnek az időszaki elszámolás követelményei, különösen akkor nem, ha a kérdező cég még akkor is számláz, ha a beruházási munkát már régen befejezte.)A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
Részlet a válaszából: […] ...kerüljenek. Ha maradványértéket is kikötöttek, annak megfizetése az utolsó törlesztőrészletnek tekintendő.e) A számviteli követelményeknek megfelelő lízingszerződés és elszámolás mellett az utolsó részlet megfizetése után a 448. számlának nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Visszavásárolt hibridkukorica-vetőmag elszámolása

Kérdés: A társaság hibridkukorica-vetőmag értékesítésével foglalkozik. 2005-ben egy kht. által kiírt pályázaton államilag minősített hibridkukoricavetőmag-értékesítést végzett. Adásvételi szerződés alapján az értékesítés visszavásárlási kötelezettség mellett történt. Az áru a kht. központi raktárába betárolásra került, annak áfával növelt ellenértékét társaságunk számlája alapján a kht. 2005-ben kiegyenlítette. Az adásvételi szerződés mellékletét képezi a szerződéses értéknek a 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezeti váltó. A vetőmag 2006-ban visszavásárlásra került. A kht. számlázta felénk a vetőmag ellenértékét, plusz felárat, plusz áfát. 2005-ben ki kell-e mutatni a vetőmag ellenértékét árbevételként? A visszavásárlási kötelezettség miatt el kell-e határolni? Adóalapot képez-e a bevétel 2005-ben? Hogyan kell könyvelni, és hol kell kimutatni a 150 százalékos váltókötelezettséget? Hogyan kell könyvelni a visszavásárlást?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság és a kht. között létrejöttadásvételi szerződés és a visszavásárlási kötelezettség mellett teljesülnilátszanak a Ptk. követelményei, egy kivétellel. Az eredeti vevő, a kht.pluszfelár-felszámítása nem látszik indokoltnak, nem valószínűsíthető, hogy akht...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A 2488. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további, az építőipari gyakorlatban előforduló esetekre szeretnék választ kapni. Ilyen eset, hogy a megrendelő az elvégzett munkáról a számlát befogadja, a szerződés mennyiségi és minőségi átvételét igazolja. A fizetési határidőben viszont felszólítás ellenére sem fizetett, likviditási problémáira hivatkozik, évekig elhúzza a fizetést, előfordulhat az, hogy közben felszámolásra is sor kerül. Véleményem szerint ilyen esetben jogos az árbevételkénti elszámolás.
Részlet a válaszából: […] ...elismert, elfogadott számlában rögzített vagy akészpénzben kapott – áfát nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt. Haezen követelmények nem teljesülnek (a megrendelő a szerződés szerintiteljesítést nem fogadja el, nem ismeri el a számlában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.