5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Vizsgadíjak bizonylatolása
Kérdés: Közúti járművezetők képzésével foglalkozó belföldi gazdasági társaság (Autósiskola Kft.) a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendeletben foglaltak alapján, az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításához a rendelet mellékletében foglalt vizsgadíjat szed a közúti gépjárművezetői képzésre és vizsgára jelentkező természetes személyektől. A vizsgadíjat a Vizsgaközpont Nonprofit Kft. bankszámlájára banki átutalással vagy készpénzben kell megfizetni. Tehát az Autósiskola Kft. a vizsgadíjat a Vizsgaközpont – lényegében a Magyar Állam – nevében és javára szedi be a vizsgára jelentkező természetes személy tanulóktól. Az Autósiskola Kft. által a képzésre jelentkezőktől beszedett elméleti és gyakorlati vizsgadíjak bemutatott számviteli elszámolása megfelel-e a számviteli törvény rendelkezéseinek? A KHEM rendelet 4. § b) pontja és az illetéktörvény 31. § (1) bekezdése első mondatának együttes értelmezése alapján a vizsgadíj megfizetésére a képzésre jelentkező természetes személy kötelezett. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a Képzőközpontnak a képzésre jelentkező magánszemély részére vagy az Autósiskola Kft. részére kell a vizsgadíjról számviteli bizonylatot kiállítani? A Vizsgaközpontnak a vizsgadíjról milyen jellegű számviteli bizonylatot kell kiállítani? Azért kérdés, mert a vizsgadíj egy közigazgatási hatósági díj, amely nem minősül termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének. Véleményünk szerint ebben az összefüggésben a közigazgatási hatósági díj kísérő bizonylata nem az Áfa-tv. alapján kiállított számla.
2. cikk / 5 Gyűjtőszámla
Kérdés: Társaságunk sütőipari termékek értékesítésével foglalkozik. Partnereinkkel a szerződésben rögzítjük a számlázási időszakokat. Ez lehet szállításonkénti vagy akár havi elszámolás is. Van olyan ügyfél, akinek 20 üzletbe naponta két alkalommal szállítunk, és havonta egy számla készül róla. Eddig ez az ún. gyűjtőszámla úgy nézett ki, hogy termékenként összevontan szerepelt rajta az összes tárgyhavi értékesítés. A számla mellé volt csatolva a leigazolt szállítólevelek egy-egy példánya. Az új Áfa-tv. gyűjtőszámlára vonatkozó rendelkezése szerint a számlán teljesítésenként szerepeltetni kellene az áfaalapot, az áfát? Mit jelent ez a fent leírt partner esetében? A partnerekkel kötött szerződésben a számlázási időszak elszámolási időszaknak tekintendő-e? És az elszámolási időszakonként kiállított számla gyűjtőszámla-e?
3. cikk / 5 Áfa könyvelése, eltérő teljesítési időponttal
Kérdés: Ügyfeleim a szolgáltatásaikra 2008-tól az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint számítják fel az áfát. Így az ő könyveikben a számviteli teljesítés eltér az Áfa-tv. szerinti teljesítéstől. Hogyan alakítsam könyvelésüket, bizonylataikat? Eddig mindig igaz volt az, hogy a 466-467. főkönyvi számlákra könyvelt tételek megfeleltek az áfabevallás tételeinek is, ez az egyezőség adta az ellenőrzés alapját. Az új rendszerben a számlákat a tényleges teljesítés hónapjában rögzítem a számvitelben, és többségüket egy későbbi elszámolási időszakban az áfabevallásban. Milyen módszert lehet használni? Kell-e tudatnom a vevővel, hogy az áfát az 58. § szerint számolom el? A számlán a tényleges teljesítés időpontját, vagy az esedékesség időpontját, vagy mind a kettőt fel kell tüntetni?
4. cikk / 5 Általános számla készpénzes számla helyett
Kérdés: Gyakran előfordul, hogy olyan számlát kapunk, ami eredetileg nem "készpénzfizetési számla", amelyen szerepel a kelte, a teljesítés időpontja, a fizetési határidő. Ha az átutalásos számlatömbös számlának a fizetési módjához "készpénzt" írnak, és a három dátum megegyezik, bizonyított-e az, hogy a számla valóban ki is lett fizetve? Ha az van a számlára írva, hogy fizetve, akkor már jó lesz? Vagy az átutalásos számlatömb eleve nem alkalmas a készpénzfizetési számla helyettesítésére?
5. cikk / 5 Újságértékesítés elszámolása
Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységünk mellett újságok árusításával is foglalkozunk. Az újságok elosztását végző társaság (továbbiakban: Kereskedő) az elszámolás alapján hátrahagyja a jutalékot, olyan számlát ad, amelyen ő a vevő, mi a szállító, és nem fogad be tőlünk számlát. Hogyan járjunk el?