10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg térítése
Kérdés: Cégünk az Szja-tv. alapján képernyő előtti munkavégzéshez szemüvegtérítést ad a dolgozónak. Ennek a könyveléséhez szeretnék segítséget kérni. A dolgozó az üzemorvostól származó igazolás alapján csináltat egy szemüveget. Ennek az árát kifizeti, és a cég nevére szóló számlát kér. A cég nevére szóló számlából viszont a cég csak 45.000 Ft szemüvegtérítést fizet a dolgozónak. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a számlát (egyáltalán kell-e könyvelni ilyenkor a számlát)? Hiszen a cég csak a 45.000 forintot fizeti belőle a dolgozónak, mi lesz a fennmaradó résszel? Lehet-e ezt a 45.000 forintot egyből könyvelni a pénztárral szemben úgy, hogy a számla lesz a pénztárbizonylat mögöttes bizonylata az összeg kifizetéséről? Ha nem, kérem a kontírozás bemutatását ebben az ügyben.
2. cikk / 10 Szemüvegvásárlás a kft. tagjai számára
Kérdés: Egy kft., amely február 22-én 3 db nagy értékű szemüveget vásárolt a kft. tagja részére, aki a kft.-ben nem ügyvezető, és nem is dolgozik a cégben, csak tag. Mindhárom szemüvegszámla mögötti látásvizsgálaton az szerepel, hogy képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító, többfókuszú szemüveg használata javasolt. Ez a szemüvegjuttatás elszámolható-e adómentesen a kft. részéről? Ha nem, akkor milyen terhei vannak?
3. cikk / 10 Munkavállalói csoportok béren kívüli juttatása
Kérdés: Társaságunk 2006 óta szabályzatban határozta meg a munkavállalói béren kívüli juttatási rendszerét és az elszámolás módját. A szabályzatot a szakszervezet is jóváhagyta. A munkavállalói csoportok egységes havi keretösszeggel rendelkeznek. 2019. évre kialakított szabályzatunk jövedelemként adózó választható elemként tartalmazná a készpénz juttatását is, maximálva a havi keretösszeg bizonyos százalékában. Az így meghatározott készpénzjuttatási keretből a munkáltató a munkavállalókat terhelő adót és járulékot levonja, a bruttó készpénzköltségkeret összege után a szociális hozzájárulási adót megfizeti. A juttatást a munkavállaló munkabérutalásra szolgáló bankszámlájára, havonta a munkabérfizetéssel egy időben utaljuk át. Az így adott készpénzjuttatás számvitelileg elszámolható-e – hasonlóan az önkéntes pénztári hozzájáruláshoz – személyi jellegű egyéb kifizetésként, vagy a bérköltségbe tartozik?
4. cikk / 10 Vadászati jog haszonbérbe adásának adózása
Kérdés: A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint a vadászati jog – mint vagyoni értékű jog – a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a földtulajdonost illeti meg. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.4.1. pontja értelmében, amennyiben a földtulajdonos a földjét bérbeadás útján hasznosítja, és a bérleti szerződés időtartama az 5 évet eléri, a termőföld bérbeadásából származó bevétel adómentes. Ha a termőföld bérbeadása során a föld bérlője és a vadászati jog bérlője nem ugyanazon természetes vagy jogi személy, akkor is adómentes a vadászati jog bérbeadás útján történő hasznosításából származó bevétel, az 5 évet elérő szerződés esetén?
5. cikk / 10 Számlázott összegnél kisebb összegű kifizetés
Kérdés: Társaságunk munkaruha címén évi 30 000 forintot térít meg egyes munkavállalói részére, függetlenül attól, hogy mennyi a munkaruha beszerzési értéke. A költségtérítés a társaság nevére kiállított számla alapján történik. Abban az esetben, ha a társaság nevére kiállított számla végösszege magasabb, mint 30 000 Ft, hogyan kell elszámolni a különbözetet? Problémát jelent-e, ha a számla magasabb összegről szól, mint amennyit a társaság a munkavállaló részére kifizet?
6. cikk / 10 Internetutalvány adómentesen
Kérdés: A 2010. január 1-jétől hatályos Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.11. pontja értelmében a munkáltató által a dolgozóinak biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását) egyéb indokból adómentes. Adott egy internetutalványt kibocsátó cég, amelytől a dolgozókat foglalkoztató vállalkozás megvásárolja az internetutalványokat, amelyek a dolgozók részére kiosztásra kerülnek. A dolgozók azonban az utalványokat nem az internetszolgáltatónál váltják be, hanem az utalványt kibocsátó cégnek értékesítik, amely viszont nem jogosult internetszolgáltatásra. Az így visszavásárolt utalványokat engedményezési szerződés keretében, amelyet a dolgozók is aláírnak, az utalványokat kibocsátó cég jóváírja az utalványt vásárló cégnek, amely a pénzt a dolgozóknak készpénzben kifizeti. Az utalványokat kibocsátó cég arra hivatkozik, hogy az utalvány értékpapírnak minősül, így azt a dolgozók bármire felhasználhatják, illetve értékesíthetik, nem kell azt internetszolgáltatásra fordítani. Így sem a dolgozóknak, sem az utalványt vásárló cégnek nincs ebből származó adókötelezettsége. A fenti gyakorlat megfelel a hatályos törvényi előírásoknak?
7. cikk / 10 Bérelt lakás a munkavállalóknak
Kérdés: A kft. lakásokat bérel, munkavállalóit itt helyezi el azokon a napokon, amikor munkavégzés van. A munkahely és a lakóhely távolsága, illetve a munkaidő-beosztás miatt nem megoldható a napi hazajárás. Egy-egy lakásban több munkavállaló is lakik. Tekinthető-e munkásszállásnak az ilyen lakás, akkor is, ha a munkáltató nem kér lakbért? Felmerül-e akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről adófizetési kötelezettség?
8. cikk / 10 Tulajdoni hányad változtatása (kft.)
Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
9. cikk / 10 Visszajáró foglaló
Kérdés: Kérdésem a Számviteli Levelek 81/1682. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. A 2001/41. számú APEH iránymutatás szerint a szerződés meghiúsulása miatt kétszeresen visszafizetett foglaló a kárátalány szerepét tölti be, így a foglalón felül fizetett összeg – az Szja-tv. 1. számú melléklet 6.1 pontja alapján – adómentes jövedelemnek minősül. Ha a szerződés teljesítése a foglalót adó fél hibájából marad el, és a foglalót elveszti, akkor a hivatkozott törvényi előírás miért nem érvényesül a foglalót kapó fél vonatkozásában? Ha kárátalánynak tekinthető, akkor miért elengedett követelés a Tao-tv. szerint?
10. cikk / 10 Tárgyi nyeremény közhasznú alapítványnál
Kérdés: Egy közhasznú, vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítvány közérdekű céljaival kapcsolatban fényképpályázatot hirdetett meg. A nyertes pályaművek készítői számára különböző cégek tárgynyereményeket ajánlottak fel. Az alapítványnak hogyan és milyen dokumentum alapján kell lekönyvelnie a felajánlott tárgynyereményeket? Hogyan és milyen dokumentum alapján kell könyvelnie a tárgynyeremények átadását? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek lépnek fel, s azt kinek, milyen módon kell megfizetnie és bevallania, milyen adatszolgáltatási kötelezettség merül fel?