9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Változások a juttatások adóztatásában
Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
2. cikk / 9 Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások
Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
3. cikk / 9 Üdülőingatlan költségeinek elszámolása
Kérdés: Cégünk üdülőingatlant vásárolt azzal a céllal, hogy az a dolgozók és közeli hozzátartozóik üdülését szolgálja. Az üdülő fenntartási költségeit (áfával növelt összegben) a vállalkozás költségei között elszámoljuk. Elszámolható-e adómentes üdülési szolgáltatásként a dolgozók és hozzátartozóik üdülése? Miként csökkenthetők ezzel a természetbeni juttatásként elszámolandó üzemeltetési költségek? Hogyan kell ennek a könyvviteli nyilvántartásokban megjelennie?
4. cikk / 9 Szövetkezeti tagok támogatása
Kérdés: Szövetkezetünk a régi Szöv-tv. alapján szolidaritási alapot képzett, amelyet – a most hatályos Szt. előírásai alapján – fel nem osztható vagyonként a lekötött tartalékban tartunk. Szövetkezetünk jelenleg is a régi Szöv-tv. alapján működik. Hogyan kell az alap felhasználását nyilvántartani? Csökkenthető-e a képzett alap akkor, ha a kifizetéseket a költségek terhére kell elszámolni? Megengedi-e a Tao-tv. ezen költségeknek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségkénti figyelembevételét?
5. cikk / 9 Étkezési utalvány és üdülési hozzájárulás
Kérdés: Jár-e az étkezési utalvány annak, aki több hónapon keresztül táppénzen van? Az üdülési hozzájárulást számlával igazolva is igénybe lehet-e venni adómentesen, vagy csak üdülési csekk formájában?
6. cikk / 9 Ajándék CD
Kérdés: Hanglemezkiadó cég a boltok és az üzletkötők részére – bolti forgalomba nem kerülő, a megjelenő lemezekről ismertetőt tartalmazó – CD-t gyártat, egy évben 2 alkalommal. Térítés nélküli eszközátadásként számolja el, az áfát nem igényli vissza. Terheli-e más adókötelezettség?
7. cikk / 9 Magánklinikai vizsgálatok számlázott díjának minősítése
Kérdés: Magánklinika vállalkozások vezetőinek és alkalmazottainak teljes kivizsgálását vállalja. A vizsgálat számlázott díja besorolható-e a természetbeni juttatások közé, és ha igen, milyen adók terhelik?
8. cikk / 9 Munkába járási költségek megtérítése
Kérdés: Munkába járás esetén milyen utazási költségek elszámolása lehetséges, és ennek milyen feltételei vannak?
9. cikk / 9 Munkahelyi étkeztetés adóztatása
Kérdés: Saját üzemi konyhával rendelkezünk. A dolgozók, illetve a kívülállók a megállapított térítési díjat – számla alapján – megfizetik. Természetbeni juttatásként kell-e kezelni a munkahelyi étkeztetés költségeinek azon részét, amelyet a térítési díj nem fedez? Kell-e ezt számlázni? Van-e ez után áfa?
