Bérleti díj mint eszközérték – hipa

Kérdés: Egy cég irodaépületet bérel a tulajdonosától, majd azt további albérletbe adja a bérleményt ténylegesen használók számára. Az őt terhelő bérleti díjat közvetített szolgáltatások értékeként ráfordításként számolja el. A helyi adótörvénynek az eszközérték-arányos adóalap-megosztásra vonatkozó szabályai szerint a költségként elszámolható bérleti díj tartozik az eszközérték fogalmába. Mivel jelen esetben a fizetett bérleti díj nem költség, hogyan kell számítani az eszközértékét?
Részlet a válaszából: […] ...írja elő. Így az eszközérték-számítás menetét nem befolyásolja, hogy az Szt. előírásaiból egyes esetekben – ha a bérlet megfelel a közvetített szolgáltatások fogalmának – az következik, hogy az adózót terhelő bérleti díjat a ráfordítások között kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Önkormányzati bérlemények kezelése

Kérdés: Az önkormányzati tulajdonban álló kft. szerződést kötött az önkormányzattal az önkormányzati tulajdonú helyiségek, bérlemények kezelésére. A kft. saját költségként számolja el a bérlemények üzemeltetési költségeit. A kft. ingatlan-bérbeadásból származó bevételeit és kiadásait kezeli. A kft. állítja ki a bevételről a számlákat, a költségszámlák is a nevére érkeznek. A kezelésért 10 százalék jutalékot kap a kft. Helyes-e a könyvelés, ha a kft. a bevételeket a 91. számlára, a költségeket a 815. számlára könyveli? Esetleg a fenti gazdasági eseményeket csak a 4. számlaosztályban kellene nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...a megfelelő költségszámlán kell kimutatni, és onnan a 81-83. számlákra átvezetni (ezeket a költségeket nem lehet a 815. Közvetített szolgáltatások számlára könyvelni).A válaszadó számára értelmezhetetlen a 4. számlaosztályban való nyilvántartás....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Közvetített vagy igénybe vett szolgáltatás

Kérdés: Vállalkozó bérleti szerződésben rögzített feltételekkel – vállalkozási tevékenysége során az üzletházban kialakított üzleteket bérbe adhatja úgy, hogy a tulajdonos jogos érdekeit nem sérti – egy összegben meghatározott bérleti díj ellenében egy üzletházat vesz bérbe üzemeltetés céljából. A tulajdonos a vállalkozó részére minden hónapban kiszámlázza a szerződés szerinti, az egész épület után meghatározott bérleti díjat. Ezt a havonta, rendszeresen fizetett bérleti díjat a vállalkozó az iparűzésiadó-alap meghatározása során, mint költséget, közvetített szolgáltatások értékeként számolja el. A vállalkozónak vállalkozási tevékenysége során az üzletházban lévő üzleteknek csak egy részét sikerül bérbe adnia. A kiadott üzletek bérleti díja a bérlőkkel kötött szerződésben négyzetméter után kerül megállapításra. A bérlők által fizetett bérleti díj a vállalkozó árbevételét képezi. A vállalkozónál a tulajdonos által kiszámlázott bérleti díj ilyen szerződési konstrukciónál lehet-e közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza (lényegében hasonló módon fogalmaz a Htv. is).Hogy a kérdésben leírt konstrukcióról véleményt lehessen kialakítani, a konstrukció ellentmondásait kell tisztázni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.