Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ..., 52. §-ának 22., 36., 37. pontjait) kellfigyelembe venni. Mivel az "A" cég az árubeszerzést, illetve annak azértékesítését nem a külföldön létesített telephelyén végzi, így nem mentesül ahelyi iparűzési adó megfizetése alól sem 2009-ben, sem 2010-ben.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Exportértékesítés

Kérdés: 2005. januártól újból meghatározásra került az Szt.-ben a belföldi és az exportértékesítés fogalma. Valóban exportértékesítésként kell kimutatni, ha a saját kereskedelmi, vendéglátóegységükben külföldi illetőségű személynek értékesítünk, illetve nyújtunk szolgáltatást? Hány pénztárgépet kell üzemeltetni a helyes nyilvántartáshoz? Mi indokolta a változtatást?
Részlet a válaszából: […] ...az exportértékesítést, illetve az importbeszerzést -tartalmában – azonosan kell kezelni. A változás (a módosulás) csak a külföldiigénybevevő részére teljesített szolgáltatást érinti azzal, hogy azexportszolgáltatás akkor is, ha azt belföldön nyújtják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Értékesítés szóbeli megállapodás alapján

Kérdés: A kft. – szóbeli megállapodás alapján – külföldről megrendelt "Y" kft.-nek egy nagy értékű árut. A megrendelt áru ellenértékét az "Y" kft. nem akarja kifizetni. Mit tehet ilyenkor a pórul járt kft.? Mi legyen a megfizetett adókkal?
Részlet a válaszából: […] Bár a Ptk. 216. §-ának (1) bekezdése alapján szerződést – jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában – szóban is lehet kötni, az eset tanúsága az, hogy a szó elszáll, az írás pedig megmarad, azaz szerencsésebb, ha az adásvételi ügyleteket írásbeli szerződéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

MNB-árfolyamok használata

Kérdés: Fel kell-e tüntetni – belföldiek egymás közötti kapcsolatában – a számlán a számla kiállítójának az általa alkalmazott MNB-árfolyamot, vagy elvárható a vevőtől, hogy a dátum alapján képes legyen az MNB-árfolyam megkeresésére? A vevőnk azt kéri, hogy a szállítólevélen is tüntessük fel az alkalmazott árfolyamot. Ez azonban sok esetben lehetetlen, hiszen a szállítólevél kiállításakor még nem ismert az aznapi árfolyam. Nem lesz abból probléma, ha az előző napi – már ismert – árfolyamot alkalmazzuk a szállítólevélben és a számlán is?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése csak arról rendelkezik,"Ha az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó alapjának megállapításához szükséges értéket külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az adó alapjának megállapításakora) az Áfa-tv. 19. §-a szerinti halasztásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Importbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított importot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...kiindulni, hogy a Ptk. 507. §-a alapján a bizományos az adásvételi szerződést a megbízó javára, de a saját nevében köti. Így a külföldi eladóval szemben a bizományos saját nevében jár el, s ezzel köztük az áfatörvény 6. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.