Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ..., 52. §-ának 22., 36., 37. pontjait) kellfigyelembe venni. Mivel az "A" cég az árubeszerzést, illetve annak azértékesítését nem a külföldön létesített telephelyén végzi, így nem mentesül ahelyi iparűzési adó megfizetése alól sem 2009-ben, sem 2010-ben.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Exportértékesítés

Kérdés: 2005. januártól újból meghatározásra került az Szt.-ben a belföldi és az exportértékesítés fogalma. Valóban exportértékesítésként kell kimutatni, ha a saját kereskedelmi, vendéglátóegységükben külföldi illetőségű személynek értékesítünk, illetve nyújtunk szolgáltatást? Hány pénztárgépet kell üzemeltetni a helyes nyilvántartáshoz? Mi indokolta a változtatást?
Részlet a válaszából: […] ...az exportértékesítést, illetve az importbeszerzést -tartalmában – azonosan kell kezelni. A változás (a módosulás) csak a külföldiigénybevevő részére teljesített szolgáltatást érinti azzal, hogy azexportszolgáltatás akkor is, ha azt belföldön nyújtják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Értékesítés szóbeli megállapodás alapján

Kérdés: A kft. – szóbeli megállapodás alapján – külföldről megrendelt "Y" kft.-nek egy nagy értékű árut. A megrendelt áru ellenértékét az "Y" kft. nem akarja kifizetni. Mit tehet ilyenkor a pórul járt kft.? Mi legyen a megfizetett adókkal?
Részlet a válaszából: […] Bár a Ptk. 216. §-ának (1) bekezdése alapján szerződést – jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában – szóban is lehet kötni, az eset tanúsága az, hogy a szó elszáll, az írás pedig megmarad, azaz szerencsésebb, ha az adásvételi ügyleteket írásbeli szerződéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Bizományosi értékesítés elszámolása

Kérdés: Bizományi értékesítés esetén kinek a nevére szól a szállítói és a vevői számla? A bizományos hogyan jelenik meg a számlán?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítését és számol el árbevételt (könyvelési tétel: T 311 – K 91-92, 467).Export esetében a belföldi eladó közvetlenül a külföldi nevére állítja ki a számlát, és az új Szt. 166-167. §-ának megfelelő, szigorú számadási kötelezettség alá vont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.