Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...alapján indokolt értékelni, az el nem ismert követelést a várható bírósági döntés függvényében célszerű számításba venni;– a külföldi pénzértékre szóló eszközök értékelése során a piaci érték meghatározásakor a devizaértékeket az aktuális (a tervezett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...már kérték.Az anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolókészítése alóli mentesítése esetén a fölérendelt külföldi anyavállalatösszevont (konszolidált) éves beszámolóját és összevont (konszolidált) üzletijelentését, az ezekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Tagi kölcsön árfolyamveszteségének elszámolása

Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosától devizában tagi kölcsönt kapott. A kölcsönt a tulajdonos beruházásra, tárgyi eszköz beszerzésére adta. A társaság az eszközöket év közben beszerezte, jelentős hányadát használatba vette, bérbeadás útján hasznosítja. Amit még nem adott bérbe, azt beruházásként mutatja ki. A 2003. december 31-i mérleg-fordulónapi értékeléskor a tagi kölcsönhöz jelentős összegű árfolyamveszteség kapcsolódik. Mit kell, illetve mit lehet tenni ezzel a jelenős összegű árfolyamveszteséggel? Van-e arra lehetőség, hogy ebből az árfolyamveszteségből az arányos rész a már aktivált tárgyi eszközökre kerüljön?
Részlet a válaszából: […] ...az árfolyam-különbözetnek a beruházás bekerülési (beszerzési) értékében való figyelembevételének is alapvető feltétele, hogy a külföldi tulajdonos által adott tagi kölcsön közvetlenül kapcsolódjon az adott beruházáshoz. Ezt alaposan alá kell támasztani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: - évi 8,5 százalék kamat, - kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...saját rendelkezéseinek hatályát alárendeli a nemzetközi szerződéseknek. A kettős adóztatás tilalmát tartja be a törvény azzal, hogy a külföldi illetőségű magánszemélyre, illetőleg a belföldi illetőségű magánszemély esetében a külföldről származó jövedelmére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvényre módosul.Az új Szt. 20. §-a (3) bekezdésének felvezető sora a devizaliberalizációhoz kapcsolódóan módosul devizakülföldi társaságra.Az új Szt. 54. §-ának (7) bekezdése és 57. §-a (2) bekezdése nem az új Szt. 85. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.