13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 A határ túloldalán bérelt raktár
Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményüket (áfa szempontjából). Egy magyar kft. székhelye a határ mentén található. A cégnek lehetősége adódott, hogy kedvező feltételekkel a határ túloldalán béreljen raktárt (nem lenne telephely, csak az áru tárolására szolgálna). A kft. webáruházat és kiskereskedelmi boltot üzemeltet Magyarországon. Az áru jelentős része egy harmadik EU-s országból érkezik. Az lenne a cél, hogy az árut ebből a harmadik EU-s országból ne Magyarországra, hanem ebbe a határ túloldalán lévő bérelt raktárba szállítsák, és a kft. vagy a raktárból szállítaná az árut közvetlenül a magyar vevőkhöz, vagy előbb áthozná azt a magyar székhelyére, és innen történne a szállítás. A vevők mindkét esetben adóalanyok és nem adóalanyok egyaránt.
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?
2. cikk / 13 Kísérleti vetés Törökországban
Kérdés: Egy magyar kft.-nek több tagja van, köztük egy török származású osztrák állampolgár. Ez a cég vetőmagok forgalmazásával foglalkozik. Jelenleg egy teljesen új mag értékesítését tervezik. Ezt vélhetően a török kapcsolatok révén, Törökországba is értékesítik majd. Előbb azonban a török cégnél végzik, Törökországban a kísérleti vetést. Ennek költségét a török cég ki is számlázta a magyar kft.-nek, az ottani áfával, 18%-kal, 2,5 millióért. Szerződés is készült erről. Kérdésem: Ez az Áfa-tv. területi hatályán kívül esik, mivel a vetőmag vetése kint történik? Itt nem kell szolgáltatásimportról beszélni? A felszámított áfát csak egy külföldön történő bejelentkezéssel lehetne visszaigényelni? Áfabevallásban egyáltalán mint tájékoztató adatnak sem kell szerepelnie? Ha igen, melyik sorban? Ekkora összegnél, mivel nem tudják érvényesíteni az eladási árban, én kutatás-fejlesztésként aktiválnám, tehetem? Kérem, szíveskedjenek a könyvelést is levezetni nekem!
3. cikk / 13 Közösségen belülről átrakással Közösségen kívülre
Kérdés: Szállítmányozó cég vagyunk. Megbízunk egy másik céget, hogy közúton szállítsa el az árut egy Közösségen belüli országból (nem Magyarország) Záhonyba (Magyarország). Innen vasúton megy az áru tovább a Közösségen kívüli országba. Ezt CMR és T-okmány igazolja. Hogyan történik a közösségi fuvardíj megosztása a felénk kiállított számlában? Belföldi, külföldi útszakasz? Adómentes és áfa területi hatályán kívüli a megbontás, vagy mindkét szakasz adómentes? Cégünk a teljes ügyletet továbbszámlázza. Belföldi szakaszt az uniós határig adómentesen, a külföldi útszakaszt, unión kívüli szakaszt áfa hatályán kívüliként számlázzuk tovább.
4. cikk / 13 Termékimport hamburgi vámeljárással
Kérdés: Cégünk terméket importál Kínából. A termékeket a hazaszállítással megbízott fuvarozócég Hamburgban vonja vámeljárás alá, azaz ott vámolják le. A termék hazaérkezésekor két bizonylattal (számlával) rendelkezem. Az egyiket a szállítócégtől kapom, amely az eljárási, tárolási, árukezelési és szállítási költségeket tartalmazza. A másikat a kínai partnertől. A szállítmányozó számláján az áfaérték ÁKK. megjegyzést tartalmaz, azaz áfakörön kívüli. A kínai számlán nincs áfa feltüntetve. Kérdés: A kínai szállító számlájának mi a teljesítési időpontja? Valóban EK-n belüli beszerzésnek minősül-e az ügylet? Ha EK-n belüli beszerzés, a 0761-es bevalláson kinek az EU-adószámát tüntetem fel? A szállítmányozó cég számlája az Szt. szerint az áru értékét növeli, és ezt is EU-n belüli beszerzésként kell-e kezelni, és a 0761-es bevallásba a két számla összértékét kell-e feltüntetni? Hogyan kell könyvelni ezeket összköltségeljárással készülő eredménykimutatásnál, amikor a készletek közvetlenül az elábé-számlára kerülnek?
5. cikk / 13 Közösségen belüli teherközlekedés harmadik államba
Kérdés: Szállítmányozó cég vagyunk. Megbízunk egy másik céget, hogy szállítsa el az árut a következők szerint: a felrakás helye: Unión belüli ország (nem Magyarország), a lerakás helye: Záhony, innen vasúton megy tovább az áru EU-n kívüli országba. Ezt CMR és T-okmány igazolja. A közösségi fuvardíj megosztása hogyan történik a felénk kiállított számlában? Belföldi útszakasz, külföldi útszakasz? Áfa szempontjából: adómentes és az áfa területi hatályán kívüli a megbontás, vagy mindkét szakasz áfamentes? Cégünk a teljes ügyletet továbbszámlázza. Unión kívüli ország a megbízó. Belföldi szakasz az uniós határig adómentes, az Unión kívüli szakasz Áfa-tv. területi hatályán kívüli?
6. cikk / 13 Áruszállítás Ukrajnából Magyarországra
Kérdés: Vállalkozásunk megrendelésre Magyarországon bejegyzett partnereknek Ukrajnából árut szállít Magyarországra. A számlát euróban állítjuk ki. Kell-e áfát felszámítani a külföldi, illetve a belföldi útszakaszra? Az áfabevallásban mely sorokban kell szerepeltetni az ügyletet?
7. cikk / 13 Külföldön történő termékértékesítés áfája
Kérdés: A devizabelföldi "A" cég szállítási szerződést köt a szintén magyar "B" céggel Oroszországból importálandó termék szállítására. Az "A" cég orosz-ukrán határparitáson adja el a terméket "B" cégnek. "B" cég vállalja az ukrán szakaszon történő fuvarozás költségeit, majd az árut a magyar határon belföldiesíti, megfizetve a vámkezeléssel kapcsolatos minden költséget, a termékre, illetve a fuvarra jutó áfát is. Ezt követően a terméket belföldön értékesíti. "A" cég ez esetben kiállíthat-e devizában meghatározott, áfamentes számlát "B" cég részére, ami alapján a vámkezelés és az importáfa megfizetése történik?
8. cikk / 13 Devizás számlák áfája
Kérdés: Belföldi árubeszerzést is, az értékesítést is euróban számlázzuk, természetesen áfásan. A számviteli politika szerinti árfolyam a teljesítésnapi MNB-árfolyam. Az áfaalap és az áfa "forintosításához" is használható-e a teljesítésnapi MNB-árfolyam?
9. cikk / 13 Visszaküldött exporttermék elszámolása
Kérdés: A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.
10. cikk / 13 Vámoltatás közvetett képviselet útján
Kérdés: Cégünk árut importál. A vámoltatást egy szállítással is foglalkozó társaság végzi, közvetett képviselet útján. A vámhatározat a közvetett vámjogi képviselet nevére szól. A vám, áfa megfizetése a közvetítő cégen keresztül történik. Hogyan kell könyvelni és mikor a vámhatározatot, a számlát helyettesítő okmányt, a kiegyenlítést és az áfa kivezetését?