Részesedés értékesítése, fizetés több részletben

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság ("A") birtokolja egy másik belföldi gazdasági társaság ("B") részesedéseinek egy részét, egy külföldi befektető ("C") mellett. "C" társaság folyamatosan növelni kívánja a "B"-ben lévő részesedését, ezért kötött egy üzletrész-adásvételi szerződést "A"-val, a "B"-ben lévő részesedésének egy részére. A vételár (mely X+Y) megállapítása és kifizetése az alábbiak szerint történt: X részösszeg két részletben (2022 és 2023) kerül megfizetésre, Y részösszeg több részletben (szintén két, későbbi üzleti év alatt), de a feltételek teljesülése esetén kerül megfizetésre. Megítélésünk szerint, mivel a kérdéses üzletrészek 2022-ben szállnak át a cégnyilvántartás szerint is "C"-re, az ügylet eredményét 2022-ben kell elszámolnia a társaságnak, függetlenül az egyik részlet következő évi megfizetésétől. Helyesen járunk el? A kérdés a feltételhez kötött Y vételárrészlet(ek) kifizetéseihez kapcsolódik: ha kivezetjük a könyvekből 2022-ben az eladott részesedést, az eredményt elszámoljuk, a későbbiekben befolyó vételárrészleteket (a feltételek egészének vagy részleteinek teljesülése esetén) miként kell elszámolni (esetleg egyéb bevétel)?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdés értelmezhetetlen. A részesedés értékesítése esetén az eladási ár (itt az X és Y vételár együttes összege) és az eladott részesedés könyv szerinti értékének különbözete – függetlenül attól, hogy a "C" vevő a vételárat megfizette-e, illetve milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Valutában kiegyenlített importbeszerzés

Kérdés: Amennyiben a társaság számviteli politikájában rögzíti, hogy a valutában kiegyenlített importbeszerzés értékét az Szt. 48. §-ának (8) bekezdését figyelembe véve a valuta könyv szerinti árfolyamán kívánja meghatározni, akkor a könyv szerinti árfolyamot a termékbeszerzés teljesítésének, szolgáltatásnyújtás igénybevételének napjára vonatkoztatva kell figyelembe venni, vagy például kiküldetéshez kapcsolódóan előlegfizetést követően merültek fel dologi kiadások, és akkor az előlegkiadás napjának könyv szerinti árfolyama a mérvadó? Az előleg – mint külföldi pénzértékre szóló követelés – kiadásának elszámolását az Szt. 60. §-a (4) bekezdésétől eltérően a választott árfolyam helyett meghatározhatjuk-e könyv szerinti árfolyamon? Az Szt. 48. §-a (8) bekezdésének választása esetén mely napnak megfelelő könyv szerinti árfolyamot kell alkalmazni, ha a beszerzés nem előlegből, hanem utólagos kifizetéssel történt?
Részlet a válaszából: […] Több témát is érint a kérdés, valójában a kérdez ő a valuta könyv szerinti árfolyama alkalmazásának a lehet ő ségét keresi.Az Szt. 48. §-ának hivatkozott (8) bekezdése szerint: ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor – a (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Devizában meghatározott ellenérték forintban való számlázása

Kérdés: Az Szt. előírása alapján: a mérlegfordulónapon meglévő, külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, valamint a valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. A mérleg-fordulónapi értékelés hatással lesz az eredményre. Kérdésem az, hogy ha egy devizában történt megállapodást követően a teljesítésről a szállító forintban állítja ki a számlát (a teljesítéskori napi árfolyam alapján), akkor az külföldi pénzértékre szóló kötelezettségnek számít? Át kell értékelni? (A kérdező példát is hoz erre.)
Részlet a válaszából: […]  A számviteli elszámolás alapvetően az azt alátámasztószerződésre épül. Ha a szerződésben (a megállapodásban) az ellenértéketdevizában határozták meg, a szerződés szerinti teljesítéshez az szükséges, hogydevizában számlázzanak. Forintban történő számlázással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Devizaárfolyam megváltoztatása

Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2010. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet kereskedelmi középárfolyamát alkalmazta. A számviteli politika 2011. 01. 01-től módosult, az MNB-középárfolyam szerinti értékelésre tértünk át. A 2010. 12. 31-én a számlavezető pénzintézet középárfolyamán nyilvántartott devizaalapú kötelezettségeinket, követeléseinket át kell-e értékelni az MNB-középárfolyamnak megfelelően, vagy csak 2011. év végén történjen meg az átértékelés, és addig a számlavezető pénzintézet közép­árfolyama szerint könyveljünk? Ha az év elején át kell értékelnünk, a különbözet pénzügyi bevételként vagy ráfordításként számolandó el?
Részlet a válaszából: […] ...hogy – ha lehet – a számviteli törvény szerinti meghatározásokat,fogalmakat használjuk. Így például devizás tételek helyett külföldi pénzértékreszóló eszközök (valuta, deviza, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír) és kötelezettségeka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Devizás beruházási hitel más devizára váltása

Kérdés: A Számviteli Levelek 207. számában a 4329. kérdésre adott válaszukban arról írtak, hogy ha év közben változik az aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó devizakötelezettség devizaneme, akkor a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással meg kell szüntetni. Az elmúlt hetekben azt hallottam, az ezen álláspontot alátámasztó törvényi előírást módosítják? Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...2009. évi CXVI. törvény módosítja az Szt. 33. §-ának (3) bekezdését. Amódosítás egyértelművé teszi, hogy abban az esetben, ha a külföldi pénzértékreszóló – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoniértékű joghoz kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Devizás beruházási hitel más devizára váltása

Kérdés: Ügyfelünk CHF beruházási bankhitelt vett fel. A devizás tételek év végi átértékelése során keletkező árfolyam-különbözet jelentősnek minősült. A CHF-hitelnél keletkező nem realizált árfolyamveszteséget a társaság halasztott ráfordításként elhatárolta, céltartalékot képezett, lekötött tartalékba helyezett. A következő üzleti évben a bank a hitel pénznemét CHF-ről euróra módosította, a szerződés egyéb feltételei változatlanok maradtak. Pénzmozgás nem történt. Hogyan számoljuk el a fenti gazdasági eseményt? A CHF-hitelre elszámolt halasztott ráfordítást meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...a beruházási hitel amérlegfordulónapon aktivált tárgyi eszközhöz kapcsolódott. A mérleg-fordulónapiértékelés során a cég valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszközét éskötelezettségét a mérleg-fordulónapi devizaárfolyamon átszámították, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...már kérték.Az anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolókészítése alóli mentesítése esetén a fölérendelt külföldi anyavállalatösszevont (konszolidált) éves beszámolóját és összevont (konszolidált) üzletijelentését, az ezekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Devizaszámla vezetése

Kérdés: A devizaszámlán lévő deviza nyilvántartási, illetve könyv szerinti értékének megállapítására milyen alternatív lehetőségek vannak 2001-től? Hol kell ezt rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...és a vásárolt deviza hányadosaként kell meghatározni, és célszerű ezt a devizaárfolyamot a devizaszámlán feljegyezni); ha a devizát a külföldi pénzértékre szóló követelés kiegyenlítéseként devizában írták jóvá a devizaszámlán, a jóváírt devizát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.